149151. lajstromszámú szabadalom • Csökkentett számtartományú impulzusszámláló

2 149.151 a 11 pontra érkező jelből képződő pozitív és ne­gatív impulzusok közül a számláló működése szempontjából kedvező, például negatív impulzu­sok jussanak csak a cső rácsára. A 7 és 8 ellen­állásokat valamilyen fix feszültségre kapcsolják. Ezzel szemben a találmány szerint a 2 csőhöz tartozó későbbi multivibrátorból a 9, 10 ellen­állások segítségével ez utóbbi multivibrator stabil állapotától függő egyenfeszültséget vezetünk a 7 és 8 ellenállásokhoz. Ezáltal elérhető, hogy a 2 csőhöz tartozó áramkör egyik stabil állapotában az 5 és 6 diódák olyan nagy előfeszültséget kap­nak, amely mellett a multivibrator stabil állapo­tának megváltoztatására alkalmas jel nem tud áthaladni. Sok esetben a 9, 10 osztó elhagyható, és a 7, 8 ellenállások közvetlen kapcsolhatók a későbbi multivibrator egy jelet adó pontjához, különösen tranzisztoros kivitelnél. Ha nincsenek diódák, akkor a multivibrator saját rács-anód közötti csatoló elemeihez csatlakozunk a galva­nikus csatolással. Az ismertetett megoldások tran­zisztoros impulzusszámlálóknál is alkalmazhatók, természetesen a rács és anód helyett a megfelelő vezérlő elektródák értendők. Ismeretes, hogy a kapuzó jellegű beavatkozás alatt a vezérlő impulzusoknak kerülő utat kell létesíteni a későbbi multivibrator felé. A talál­mány szerinti megoldásban ezt a kerülő utat egy­szerű csatolással érhetjük el, amely csatolás azon­ban mindig fennáll. Ezt a csatolást a visszacsato­lástól megkülönböztetés képpen előrecsatolásnak nevezzük. Annak elérésére, hogy az előrecsato­láson keresztül a jel csak a kapuzó beavatkozás alatt fejtsen ki hatást, az előrecsatolást a későbbi multivibrator egyik oldalába, azaz aszimmetriku­san vezetjük. Ismeretes, hogy a kétstabil-állapotú multivibrátorok egyik oldalon vezérelve az egyik stabil állapotban sokkal érzékenyebbek; ha tehát az előrecsatolást a későbbi multivibrator azon oldalához vezetjük, amelyik a kapuzó beavatko­zás alatti stabil állapotban érzékenyebb, akkor megfelelő méretezéssel elérhetjük, hogy a másik stabil állapotban az előrecsatoláson érkező jel ne legyen elegendő a stabil állapot megváltoztatá­sához. Minthogy itt impulzust kell csatolni, az előrecsatolás nem galvanikus. Egy találmány szerinti impulzusszámláló, pl. dekád példaképpeni kiviteli formáját mutatja a 2. ábra. Az 1, 2, 3 és 4 kétstabil állapotú multi­vibrátorok sorba vannak kapcsolva az 5, 6, 7 csatolóelemek által. A találmány szerinti 8 gal­vanikus visszacsatolás a 4 multivibrátorból a 2 multivibrátorba vezet. A 9 nern-galvanikus előre­csatolás az 1 multivibrátorból a 4 multivibrátorba vezet. Mint említettük, a találmány alkalmazható nemcsak elektroncsövekkel, hanem tranzisztorok­kal, vagy egyéb vezérelhető elemiekkel, pl. glirn­lámpákkal vagy félvezetőkkel épített impulzus­számláló áramköröknél is. Továbbá, alkalmazható a találmány másmilyen számtartományú szám­lálókhoz is, és nemcsak kétstabil, hanem többstabil állapotú multivibrátorokat tartalmazó áramkörök­nél is. Minthogy a találmány szerint alkalmazott galvanikus csatolásnak egy feszüitségugrást kell átvinnie, a galvanikus csatolás az átvitel javítása érdekében még kapacitásokat és önindukciókat is tartalmazhat. Megkülönböztettünk visszacsatolást és előre­csatolást. Az impulzusszámlálót alkotó multivib­rátorok sorbakapcsolása útján egy bizonyos sor­rend áll elő azáltal, hogy valamely multivibrator valamely jelet szolgáltató pontja a sorbákapcso­lásban utána következő multivibrator valamely jelet érzékelő pontjával van összekötve. Ezen az alapon a visszacsatolás a jelen találmányi leírás­ban említett esetekben felismerhető arról, hogy egy, a sorban későbbi multivibrator valamely jelet szolgáltató pontját köti össze egy, a sor­ban előbbi multivibrator valamely jelet érzé­kelő pontjával. A jelen találmányi leírás­ban említett előrecsatolás a imultivibrátorok sorbakapcsolásához amúgy is szükséges csatolás­tól megkülönböztethető azáltal, hogy egy multi­vibrator valamely jelet szolgáltató pontját nem a következő, hanem egy távolabbi multivibrator valamely jelet érzékelő pontjával köti össze, azaz a szóban forgó előrecsatolással összekötött multi­vibrátorok között még legalább egy multivibra­tor van. A galvanikus visszacsatolás és a nem-galvanikus előrecsatolás megválasztásánál az alábbiakat kell szem előtt tartani: Nevezzük egy multivibrator helyértékének a számláló bemenetén szükséges azon impulzusok számát, amelyek hatására a szóban forgó multi­vibrator stabil állapotváltozását egy másik stabil állapotváltozás követi. Mint azt a leírásunkban már tárgyaltuk, a találmányunk szerinti meg­oldásban a galvanikus visszacsatolás és a nem­galvanikus előrecsatolás hatására a számláló át­menetileg egy, vagy több multivibrator kihagyá­sával működik. Ennek megfelelően annak a multi­vibrátornak, amely a galvanikus visszacsatolás­hoz a jelet szolgáltatja, kétféle helyértéke van, egy eredeti m helyérték és egy módosított, az előbbinél kisebb n helyérték. A visszacsatolás és az előrecsatolás hatására beálló számtartomány­csökkenés egyenlő e két helyérték különbségé­vel, azaz m—n. Így a 2. ábrán példaképpen be­mutatott kivitelnél a 4 multivibrator adja a jelet a galvanikus visszacsatoláshoz. Ennek a multi­vibrátornak a helyértéke eredetileg m = 8, az előrecsatolással módosított helyértéke n = 2, a számtartomány csökkenése tehát 8 — 2 = 6. Mint­hogy az eredeti számtartomány 16, a csökkentett számtartomány 16 — 6 = 10. Szabadalmi igénypontok.: 1. Impulzusszámláló áraimkör, mely sorbakap­csolt többstabil állapotú áramköröket és ezek között egy, vagy több visszacsatolást tartalmaz, jellemezve legalább egy, a visszacsatolt jelet szol­gáltató multivibrator valamely stabil állapotában a visszacsatoláson keresztül vele összekötött másik multivibrator állapotváltozását gátoló galvanikus visszacsatolással és legalább egy, a szomszédos multivibrátort áthidaló nem-galvanikus előre­csatolással." 2. Az 1. igénypont szerinti impulzusszámláló

Next

/
Oldalképek
Tartalom