149147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(2-alacsonyabb alkil-4-amino-5-pirimidilmetil)-alacsonyabb alkil-piridinium kvaterner só előállítására

149.147 5 sodást éjszakán át folytatjuk és ezután a fehér kristályokat szűréssel elválasztjuk. Az anyag olvadáspontja 252 C° (bomlik). A kristályokat 50 ml metanolban .oldjuk és az oldatot ezután 150 ml acetonnal felhígítjuk. Az így kapott termék kristályainak olvadáspontja 261 C° (bomlik). 5. példa: 1,9 g p-toluol-iszulfonilkloridot rázás közben fokozatosan hozzáadunk 1,67 g 2-n-propil-4-amino-5-hidroximetil pirimidinnek 10 ml 2-metilpiridinban való hűtött (0—5 C°) oldatához. A reakciókeveréket 3 órán át jégfürdőn, ezután 15 órán át szobahőfokon állni hagyjuk és végül vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 20 ml víziben oldjuk, sósavval megsavanyítjuk és Amberlit IRA—400 iontkicserélő gyanta-oszlopra visszük fel klorid cikluson. Az eluátot szárazra pároljuk és ekkor megkapjuk az l-(2-n-propil-4-amino-5--pirimidilrnetil)-2-metil piridinium-klorid hidrokloridból álló maradékot. A metanol-etanol elegyből történő átkristályosítás után nyert negyedrendű só olvadáspontja 246 C° (bomlik). 6. példa: l Egy gramm l-(2-metil-4-amino-5-pirimidilmetil)-2-metil piridiniumlbromid hidrobromidot 4 ml koncentrált sósavban feloldunk. Az oldatot óvatosan felhígítjuk 60 ml acetonnal, amikor is az l-(2-metil-4-amino-5-pirimidilnietil)-2-!metil piridinium-klorid hidroklorid kikristályosodik. Ezt a sót 2 ml koncentrált sósavban feloldjuk és az oldatot lassan felhígítjuk 40 ml acetonnal. A só kikristályosodik és a kapott szárított termék olvadáspontja 256—257 C° (bomlik). 7. példa: 5,1 g 2~etil-4-amino-5-klorometil pirimidin hidrokloridot és 25 ml 2-metil piridint 50 ml-es lombikban összekeverünk és a keveréket gőzfürdőn két órán át, keverés közben melegítjük. A keveréket ezután szobahőmérsékleten kb. 15 órán át állni hagyjuk. Az így nyert szilárd l-(2-etil-4-amino-5-piri'midilrnetil)-2-(nietil piridinium-klorid hidrokloridot leszűrjük, acetonnal mossuk és levegőn szárítjuk. 7,2 g negyedrendű sót kapunk, melynek olvadáspontja 260—261 C° (bomlik). 8. példa: 1 Az I. táblázatban közölt piridinium negyedrendű sókat szintetikus úton állítottuk elő az előző példákban leírt eljárások alkalmazásával. A legtöbb kísérletben pirimidin reagensként 2-alacsonyabb alkil~4-amino-5-halornetil pirimidint alkalmaztunk, bár némely esetben az 5-hidroximetil pirimidin észterét használtuk. A piridinium negyedrendű sóknak a közölt táblázatban xxxx jellel jelölt anticoccidialis aktivitását a következő vizsgálat szerint határoztuk meg: Közönségesen nevelt fehér Leghorn csirkéket hármas csoportokban lemértünk és huzal-padlós ketrecekbe helyeztünk. A csirkéket tetszés szerinti standard laboratóriumi alap-takarmánnyal etettük, a takarmányba a szükséges mennyiségű piridinium negyedrendű sót bensőiéig diszpergáltuk, vagy pedig a takarmánnyal összekevertük. Összehasonlításképpen egészséges és fertőzött kontroli-állatokat olyan alaptakarmánnyal etettünk, amely nem tartalmazott negyedrendű sót. A vizsgálat második napján a csirkéket szájon keresztül 50 000 sarjasztott Eimeria tenella oocystával beoltottuk. A ketrecek alá helyezett papírokat a vizsgálat hatodik, hetedik és nyolcadik napján megvizsgáltuk olyan szempontból, hogy tartalmaz-e véres ürüléket. Nullával jelöltük azt az esetet, amidőn véres foltokat nem tapasztaltunk; 1, 2 vagy 4 jelet írtunk fel abban az esetben, amidőn 1—3, 4—6 és 6-nál több véres foltot észleltünk. A vizsgalat nyolcadik napján az életben maradt állatokat lemértük, leöltük és durván megvizsgáltuk a ceca coccidiosis sérülése szempontjából. Azt az esetet, amidőn sérülés nem volt észlelhető, 0-val jelöltük, azokat az esete-