149138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamint beigazító- és vizsgáló berendezés a világítótest, illetőleg az izzószálspirális számára vetítési célokat szolgáló tükrösizzólámpákban

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#" \5-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.138 SZÁM 21. f. 8—10. OSZTÁLY — KA—869. ALAPSZÁM Eljárás, valamint beigazító- és vizsgáló berendezés a világítótest, illetőleg az izzószálspirális számára vetítési célokat szolgáló tükrös izzólámpákban VEB Kamera- und Kinowerke Dresden cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: iiiín ;

»K-I»,

í" .' «Ki.. Iu^-.e . itl. «iJ Német Dem » •>"-(.„ i )"•",. os'' «s <

;

» i \ <_. v-_, , i.L1

'..

\ ill . C liMI1 I d, l > -i i

á

Vj

-1{

LI/

^ t/A u,

', J-uihoz 1 LI. fekvő gM'ijtópontb a e-. > c -mbtuí' m.-k * veV o b - Luzeppesnhaban fekizn1

.

A1

"

clliuti vu tükörből kilepó Eénysugdrak a gombtukurnek < gy nem-flukiozo felülettel bnó nyilasán hatolnak áit. \z ilyen tukros í/zoIampaknaiK íilnikép-vetítés célján a toiténő fellha-znalasa eceten szükséges, hogy az elliptikus tűkor, a világítótest és a képablak egymáshoz képesít meghatározott helyzetben legyenek, ami annyit jelent, hogy a világítótest az elliptikus tükör egyik gyújtópontjában, a filmkép-ablak közepe pedig a másik gyújtópontjában fekszik. Ismeretesek olyan elektromos (izzólámpáik, amelyeknél a lapított lábnak a buranyakba történő beforraszitása után a világítótestnek még egy beigazítási lehetősége áll fenn. Ez akként tiöténik, hogy a világítótest és a lapított lá!b vége közötti távolságnak megjhatározoítit arányát tartják be. J-l. JJUlUWÍlU^dluiiV £>£«XUCIV-A VCg.ClL LXy 1UUUVJU VJií^WJj C- -> 1 '^ <U ' a 1 t 1 í ISI ° °ie ' in i J i < ^ * A í "-v >. JI " - n •V) H S/Cl lllo1^

_, ku]"0 1 llí

1

i /^.

+

Xv'a" n t; 1-1-/el b ]i ) tuVe e e-eten ^meh'nek i üagin>ti t behelyezése elcntt kell megteltemmé, az említett mndoin t liter a be^a/tta nem lelheitséges. Ismneie-. tov ibba egy nl\ in optikai beigazító bncndcves, am°hnél a Világítótest egy tárgylencsén ait homályom üvegen IcoZ leképezve. Ennél a részben még mindig szubjektíven működő vizsgálati módszernél iháltirányoisnalk találták, hogy bármely tárgylencse mélysiégélasséige következtében egy tárgynak a leképezése nemcsak egy meghatározott síkban éleis, hanem egy bizonyos rnélysértartomiáinybain — amely a tárgylencse nyílásviszonyától függ —,, változik. A szeműéiő részéről a rnélysiógélesiség megítélése ily módon nem egyértelmű, az optikai mérés tekintetében nyert bizonyos tapasztalat .mellett a szemlélőnek, látóképessége is igen figyélemire méltó szerepet ját-