149137. lajstromszámú szabadalom • Parciálisnyomás-mérő műszer
149.137 3 sztatikái nyomás a függőlegesen, inérft h magassággal arányos, a meniszkusz elmozdulását viszont a ferde üvegcső tengelyével párhuzamosan mérjük le, a műszer érzékenysége a fardeségi szög szinuszának reciprokával növekszik. Sokszor előfordul, hogy a mérés természete a meniszkusz helyzetének közvetlen leolvasását lehetetlenné teszi. Máskor viszont nemcsak mérni óhajtjuk a gáz parciális nyomását, hanem annak megfelelően valamilyen gépet, szelepet szabályozni is akarunk. Mindkét esetben úszót kell a vékony csőben elhelyezni, az úszóba pedig valamilyen radioaktív anyagot. A radioaktív anyag sugárforrásként szerepel, aminek 'távolságát és ezzel a meniszkusz helyzetét aránylag 'egyszerűen mérni lehet. Lehetővé teszi ez az elrendezés, hogy a műj'eit oljo/oloL>teíok, koiulenzatoiok belsőiében he"ive/zn1 cl iioil e°ike« " e1 > pdif al-- n\ omast iu ihol 1 n gci'ian thit]u\ lT g\ i ic ' 1 i t 'i ii .1/ el ^ivie 1-1, k!1 ' ^ MII- - c i t ii i adtatok ele1 ürp JI-, -jell'' b ibjl\n/n It1 1- 1 \u,ei " li^/ p] 1 j k^ ^t - ,Tl e t -• i, e^ii1 •< 1 j . i >g- ar v h * , II < ' 1 ) ,< ,uh\ kg 1 Í .. 1 liTdll ri^ira'i/ • ' > 1 L .1 •- '"cl"1 ' \ "• a] n kith, itó ^ c -ir] p/n^ 1 p ír- A , > 11 • 'f.1 "" -L^VJ"-. 1n\ r j , ^ It r- 0-T 4i c'm -1 1 ' m iL T c-"' -1 1 \ ^ nyomású levegő van. A tér hőmérséklete ilyenkor a 999 v. o. cm-'iek megfelelő telítési hőmérséklet, amit a műszer mérőcsövében elhelyezkedő mérőfolyadék átvesz. Tekintve, hogy a mérőfolyadék a mért gőz folyadéka, a mérőcsőben a folyadék felett éppen a külső térben levő gőzfázis parciális nyomása, jelen esetben 999 v. o. cm uralkodik. A 8 elválasztó felület alatt viszont a nyomás 999 -f-1 v. o. cm. A két nyomás csak akkor tarthat egyensúlyt (az elválasztó felület rugalmasságának hatásától az egyszerűség kedvéért eltekintünk), ha az y magasságú folydaékoszlop hidrosztatikai nyomása éppen 1 v. o. cm. Ha a szóban forgó folyadék víz, akkor az y természetesen 1 cm. Ebben az esetben az y távolság mérésével közvetlenül v. o. cm-ben mérhetjük a levegő parciális nyomását. Ezzel a távolsággal egyértelniűen összefügg a detektort őri radioaktív sugárzás meri- hiszen az a folyadék l .. ^ ' ' Lk 1 I fcd l\ 1 l'ii i i yit ti. i k -cl . it-et-i p ' k .1 ~L<-I -1++ piiTiJr ns ntna---^ CPÍIJ^U I •>. nia "a->-ibag ai anyós. Gyakorlati okokból célszerű ezt a parciális nyomással változó távolságot vele arányos elektromos jellé alakítani. Ennek legegyszerűbb módja a következő: A 10 csőben a mérőfolyadék felszínén elhelyezzük a 11 úszót. Az ú'szó .tartalmazza az alkalmasan megválasztott sugárforrást. Az úszó helyzetét a cső fölött az edény falán kívül elhelyezett L3 detektor (lehat pl. Geiger—Müller számláló) segítségével mérjük. Példáinkban ezenkívül az elektromos jelet megfelelő 18 erősítő közbeiktatásával a beavatkozó 16 •szerv mozgatására is felhasználjuk. Ezután kövessük nyomon műszerünk működését. Tegyük fel, hogy a mérendő térben egy ata össznyomás 'mellett egy vízoszílap-centiméter parciális _u°kPic<s "i'dP.y iir-.i'iiii'' -is "v.. 1 '" li.'-" T nl hu H mérő folyadékra. 5. Az 1. igénypont szerinti •műszer kivileli alakja,, azzal jellemezve, hogy a nyomást" átvevő membrán a (hőérzékélő folyadékoszlop alatt helyezkedik el és a membrán lefelé áll. 6. Az 1. igénypont szerinti műszer kivteli alakja,, azzal jellemezve, hogy a folyadékoszlop a ferdecsöves mikromanométerekhez hasonlóan ferdén helyezkedik el és így a szint leolvasandó elmozdulása a: szinitnek a parciális nyomással arányos, magasságánál a feirdeségi szög szinuszának reciprokaszotr nagyoib. 7. A 1. igénypont szerinti műszer kiviteli alakja,, azzal jellemezve,, hogy az a parciális nyomással arányos mérőfolyadékszint^álilást radioaktiv sugárforrással ellátott úszó és ismert konstrukciójú
