149126. lajstromszámú szabadalom • Mozgó röntgenbesugárzó készülék

149.126 3 tója mentén, vagyis 11 tengellyel párhuzamos irányban mozgathatóan van elrendezve. Ugyan­ekkor a 30a, 30b kocsik két szabadsági fokkal mozoghatnak, amennyiben elmozdulhatnak a 11 tengellyel párhuzamos és erre merőleges irány­ban is, vagyis mozgási lehetőségük a karforgás érintő-síkjában egy-egy részére terjed ki. Mind a 31 futómacska, mind a 30a, 30b kocsik egy, illetőleg két szabadsági fokkal rendelkező moz­gási lehetősége jól kivehető a 3. és 4. ábrákból. Látható, hogy a 30a, 30b kocsik két-két párhuza­mos konzolszerű 32a, 33a, illetőleg 32b, 33b ve­zetőlap között vannak elrendezve, amelyek a 12 tartókar belseje felé ütköző peremmel vannak el­látva, a 31 futómacska viszont egyenesvonalú 34a, 34b pályán van vezetve, amelynek iránya pár­huzamos a 11 iránnyal. A 3. ábrából látható to­vábbá, hogy a 31 futómacska az ábrázolt példa­kénti kiviteli alak esetén a 15 kábelköteg vál­tozó görbületi sugarú szakaszának közepén, a 30a, 30b kocsik pedig a középtől kétoldalt e szakasz negyedhosszúságának megfelelő helyeken vannak a kábelköteghez csatlakoztatva, vagyis megvannak a bevezetésben említett szimmetrikus alakválto­zás feltételei. Látható továbbá, hogy a 15 kábelköteg a 20a bilincs és a 14 röntgencső, illetőleg 25 befogófej között a transzlációs mozgástól függően külön­böző görbületi sugárnak megfelelően helyezkedik el, illetőleg a 14 röntgencső transzlációs mozgását változó meredekségű szinuszhullámnak megfelelő alak felvételével követi, amint ezt a 3. ábrán a folytonos vonalakkal feltüntetett alaphelyzeten kívül a szaggatott, illetőleg eredményvonalakkal feltüntetett két szélső helyzet érzékelteti. Nyilván­valóan előfordulhat azonban, hogy a rövidülés külön intézkedés nélkül nem oszlik meg a két félhullámra, hanem valamelyik felfüggesztés meg­szorulása miatt az egyik félhullámra összpontosul. Ez a 15 kábelkötegre veszélyesen kis görbületi sugarat eredményezhet és ezért célszerű olyan intézkedések alkalmazása, amelyek biztosítják, hogy a görbületi sugár változásai a két félhul­lámra egyenletesen oszoljanak meg. Ezt a talál­mány értelmében oly kiegyenlítő szerkezet alkal­mazásával érhetjük el, amely a görbületi sugár változásait a csomóponttól kétoldalt egyenletesen elosztja. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak ese­tén a kiegyenlítő szerkezetet a változó görbületi sugarú, vagyis a 20a bilincs ós a 25 befogófej közé eső kábelköteg egy-egy végpontjával össze­kötött kulisszavezetékes rudak alkotják, amelyek­nek kulissza vezetékei egymást átlapolják ós a 31 futómacska párosával elrendezett 35a, 35b tenge­lyeivel kapcsolódnak. Ebben az esetben tehát az ívelődések egy-egy szakaszon belül szélső értékek >. közé vannak szorítva, amelyeknek elérésekor a hosszabbodással vagy rövidüléssel járó ívelődés szükségiképpen a szélső értéket még el nem ért szakaszra tolódik át. A kiegyenlítő szerkezet táv­lati képe a 6. ábrán látható. A 12 kar hossz­irányú mértani 13 középvonalától, amely mintegy a szinuszhullám alapvonala, kétoldalt két-két kulisszavezetékes rúd van elrendezve, amelyek közül a 20a bilinccsel meghatározott helyen ki­kötött egyik pár rúdjait 40, illetőleg 42 hivatko­zási számmal, a 25 befogófejjel összekötött másik pár rúdjait pedig a 41, 43 hivatkozási számmal jelöltük. A megfelelő kulisszavezetékek 40a, 41a, 42a, 43a hivatkozási számmal vannak jelölve. Ha a 31 futómacska 35a, 35b tengelyeinek köze ,,a", a transzlációs pályának hossza pedig „1", akkor a csomópont, vagyis a 31 futómacska elmozdu­lása maximális esetben 1/2-4-a. Annak elkerülése végett, hogy a 20a bilincs és a 25 befogófej közé eső szakasz akár rövidülés, akár hosszabbodás közben olyan alakot vehessen fel, amelynél a 15 kábelköteg görbületi sugara a megengedett érték­nél kisebb, gondoskodnunk kell arról, hogy az említett 1/2 távolság mint teljes tengelymenti rövidülés a szinuszgörbe két ágára egyenletesen oszoljék meg, vagyis egy-egy ágra a rövidülés fele, tehát 1/4 távolság essék. Ez biztosítva van, ha a 40a, 41a, 42a, 43a kulisszavezetókek hossza az adott esetben 1/4+a, amint erről a 6. ábra jelölései alapján könnyen meggyőződhetünk. A transzlációs mozgást 44 esuklórúd útján a 14 röntgencsővel összekötött 45 kulisszából és ezt vezető 46 csavarorsóból álló hajtómű biztosítja, melyet reverzálható 47 motor egészít ki teljes hajtássá. Á 45 kulissza egyébként 48 esuklórúd útján a 15 kábelköteget 25 befogófejjel van össze­kötve, amely egyúttal a kulisszavezetékeis 41, 43 rudakkal van összekötve. A találmány szerinti mozgó röntgenbesugárzó készülék ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: Tegyük fel, hogy a készülék az ábrában foly­tonos vonalakkal feltüntetett kiindulási helyzet­ben vagy alaphelyzetben van. A hajtások meg­indítása után a 12 kar a 11 mértani tengely kö­rül keringeni kezd és hengerpalástot ír le. Ugyan­ekkor a 45, 46, 47 hajtás transzlációs mozgásra kényszeríti a 14 röntgencsövet, amely egyébként a 12 karral egjnitt a 11 mértani tengely körül kering. A hajtások vezérlése szerint tehát a 14 röntgencső ekvatoriális gömböv mentén vala­milyen pályát ír le, miközben sugárnyalábjának 17 középvonala állandóan a 18 gócra irányul. Tekintettel arra, hogy a 15 kábelkötegnek a 16a, 16b áramforráshoz csatlakozó végei mintegy helytállóan vannak befogva, a 21a, 21b, 22 tömí­tésekkel és a 20a, 20b bilincsekkel befogott rész pedig a 12 karral együttforog, nyilvánvaló, hogy a kar keringése együttjár a 15 kábelköteg szabad, vagyis a 16a, 16b áramforrás és a 22 tomszelen.ee közé eső szakaszának elcsavarodásával. Gyakor­lati meggondolásokból kitűnik azonban, hogy ez az elcsavarodás a 15 kábelköteg szempontjából még akkor sem bír jelentőséggel, ha a röntgen­cső keringésének középponti szöge jóval nagyobb, mint 360°. A transzlációs mozgás okozta hosszabbodás és rövidülés a 6. ábra szerinti kiegyenlítő szerkezet következtéiben egyenletesen oszlik meg a változó görbületi sugarú szakasz két felére. Amikor a transzlációs mozgás során a 20a bilincs és a 14 röntgencső közötti távolság csökken, a 25 befogó­fejnek a 6. ábrán balra való elmozdulása a 15 kábelköteg összenyomódását váltja ki. Ugyanekkor a kulisszavezetékes 41, 43 rudak a 6. ábrán ugyan­csak balra mozoignak. Ha a 15 kábelköteg össze­nyomódásának hatása alattt a 31 futómacska va­lamilyen oknál fogva nem mozdul el. vagyis a

Next

/
Oldalképek
Tartalom