149119. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok és szuszpenziók adagolására

149.119 való alkalmazásánál, mert így a szabályozó, illetőleg vezérlő berendezés közvetlenül, minden linearizáló segédberendezés nélkül csatlakozhat a találmány szerinti adagoló berendezés elosztó lapátját elfordító tengelyhez. A találmány szerinti adagoló berendezés példa -kénti kiviteli alakiát elölnézetben, illetve hoszszanti metszetben az 1. ábra szemlélteti. A —11— vízszintes tengely körül a'nyíllal jelzett irányban forognak az —1— hengeres köpenyre erősített —2— kanalak. A kanalak forgatását megfelelő —12—, —3— meghajtó szerkezet segítségével a —15— motor -14— hajtómű közvetítésével végzi. Az —1— köpeny a felerősített —2— kanalakkal a —8— teknőben forog. A —8— teknőbe a —10— vezetéken keresztül vezetjük az adagolandó folyadékot, A folyadékfelesleg a —6— túlfolyóesövön keresztül távozik, miközben a teknőben a —7—• folyadékszint alakul ki. A —8— teknő és az —1— köpeny úgy vannak kiképezve, hogy a —2—- kanalak a —7— szint alá merülve, rendre megteljenek folyadékkal. A —2— kanalak a folyadékból kiemelkedve fokozatosan kiürülnek, miközben a folyadék belőlük a belső, a forgástengellyel párhuzamos élen átömölve, állandóan áramban folyik ki. A fordulatszám úgy van megválasztva, hogy a télies kiömlés bekövetkezzék akkorra, amikor a kanslak kiöntési éle a forgástengelyen átmenő függőit i >-ikot p'e í A/ -1 kope r» jhelol — 3 iste

"> ~ cl "uic ui n — ) 1 )

1 ti o eJ r i i<-i "H

, íl "' Ív ;/M "t 1 1 i i ír '\ k i otdi 'na M bb tli s t ni i 'U 1P r> 1\ T-LK ni i / tcH ^> D > 1 1 \ 1 1 1 ,'IOH 1 t bl ) elit 1 lo-, tO 1 3-i +

T-t

L TOL! 1 ]t- ' 1 1 II TI 1 1 1 1 J 1 1 lo /t 1 t Pit k t -> * ] J l ki 1^ íi»' b n "> >b ' h L ík. b )1 b(] i ^ dclan J ia(.»iii^tt falj^Jek cl ne lohjck, az elooZiO lapát megfelelő magasítással (peremmel) van ellátva, így az elosztó lapát éle melletti elhaladás után kiömlő folyadék teljes egészében a —3— elosztó lapátra, onnan az —5— felfogó csatornába, majd az utóbbihoz csatlakozó —9— elvezető vezetéken keresztül a felhasználási helyre jut. Abból, a célból, hogy a kanalak kiürülésének utolsó szakaszán kiömlő folyadékrészlet is teljes egészében a felhasználási helyre jusson és ne kerüljön tehetetlenségénél fogva a —5— felfogó csatornán túl. utóbbi egyik oldalon a —4— terelőlemezben folytatódik, melynek felső éle a forgástengelyen átmenő függőleges síkban megközelíti az elhaladó —2— kanalak belső élét. A —3— elosztó lapát a forgástengellyel koncentrikus —11a—- tengely körül elfordítható és helyzete a 3a és 3b határok között változtatható, illetőleg az elfordítással szabályozható az, hogy a kanalak által kiöntött folyadékmennyiségnek mekkora hányada kerüljön a —5— felfogó csatornán és —9— elvezető csövön keresztül a kívánt felhasználási helyre. Az adagolt folyadék mennyisége zéró, ha a —3— elosztó lapát a 3a helyzetben van és maximális, ha az elosztó lapát a 3b helyzetet foglalja el. A —2— kanalak úgy vannak kialakítva, illetve a berendezés méretei és a kanalak fordulatszáma úgy van megválasztva, hogy az —3— elosztó lapát fölé és így a —5— felfogó csatornáiba és —9— elvezető vezetékbe kerülő folyadék mennyiség arányos legyen a —3— elosztó lapát függőleges helyzetétől mért szög elfordulásával, továbbá, hegy a folyadék egyenletes áramban távozzék. E cél elérésére előnyös az 1. ábra szerinti kivitel, melynél a —2— kanalak külső falát a —1— hengere? köpethez simuló hengerpalást képezi, a kiöntési élt magában foglaló belső sík fala pedig a kiöntési élen és a forgástengelyen keresztülmenő síkkal 45° szöget zár be. a kanalak két oldalát pedig a forgástengelyre merőleges sík falak határolják, kiöntési elük a forgástengellyel párhuzamos. A kiöntési élhez tartozó r:

.) és a külső falhoz tartozó rí sugarak aránya = 0.(15. a kanalak száma 12; az n fordulatszám, a r'i külső sugár és a g ne hézségi gyorsulás között közelítőleg fennáll a r! • n ? = 0.002 összefüggés. g Az ilyen módon megállapított jellemző arányok nagymértékben függetlenek az adagolandó fajsúlyától., felületi feszültségétől és széles határok között annak viszkozitásától is. A 2. ábra •mutatja a találmány szerinti berendezés példakénti alkalmazását mésztejnek cukorgyári nyersléhez — az előderítés műveletével kapcsolatban — történő önműködően vezéreit adagolására. A feladat az, hogy az adagolt mészmennyiség arányos legyen z előderítő berendezésen áthaladó nyerslé mennyiségévei. Abból a célból, hogy a mésztej koncentrációjának változása ne befolyásolja az adagolt 'mészmennyiséget, a mésztej koncentrációját — egyébként ismert módon — önműködően szabályozzuk oly módon, hogy a mészoltó berendezésben előállított és a —16— csövön bevezetett — szükségesnél töményebb — mésztejhez a —17— mérő- és szabályozó berendezés segítségével a —18— vezetéken keresztül vizet adagolunk oly mennyiségben, hogy a —19— tartályból az adagoló berendezésbe a —20— szivattyú segítségével a —10— vezetéken keresztül szállított mésztej koncentrációja állandó legyen. A mésztej feleslege a —6— túlfolyó nyíláshoz csatlakozó vezetéken keresztül visszafolyik a —19— tartályba. Az adagolt mennyiség a —9— elvezető csövön keresztül az —21— előderítő edénybe kerül, ahol keveredik a —22— vezetéken befolyó nyerslével. A —22— vezetéken befolyó nyerslé mennyiségét az — egyébként isimert kivitelű és működésű —23— mérő- és vezérlő berendezés méri, melynek —24— végrehajtó eleme a nyerslé mennyiségével arányosan mozdul el. Ez az elmozdulás a —25— fogas léc és a —3— elosztó lapátnak —11a— tengelyére erősített —26— fogásiv segítségével a —11a— tengelynek, illető-