149116. lajstromszámú szabadalom • Aritmetikai rendszer
2 149.116 A szimbolikus jelzések alkalmazásával a 3. ábrán látható egy kettes számrendszerben működő összeadó, amely a fenti táblázatban előírtaknak tesz eleget. Az ábra bal szélén látható az ,,a" és „b" jelzés, ami az összeadandókat jelöli és velük egy sor magasságban a megfelelő váltókapcsolókat, a szaggatott kockák egy-egy helyértéket jelentenek. A balszéles található a legkisebb helyérték. A „c"-ével jelzett eredményt az a szimbolikus jelölés jelenti, amelyet Karnaugh M. használt az 1955 májusi Proceedings of IRE c. folyóirat Vol 43 570—584 oldaláig terjedő „mágnesszalagos impulzus üzemű kommuíációs áramkörök) című cikkében. A vastag vízszintes vonal mágnesezhető elemet jelent. A függőleges vonalak vezetékek, amelyekben jelen esetben fentről lefelé folyhat áram. A kereszteződésnél látható rövid dőlt vonal egy tükröt jelképez és a tekera9el.es irányát szimbolizálja, vagyis ha egy vezeték mentén áram folyik, a dőlés irányától függően pozitív, vagy negatív telítés irányba mágneseződik a mag. Konvencionálisan „nulla" állapotnak nevezzük azt az esetet, amikor a mágnesség bal irányba niagneeezodiik és ,,egy"-nek a fordított helyzetet. A két összeadandó értékének 'megfelelően helyértékenként a megfelelő helyzetbe kell állítani a váltókapcsolókat. A „be" jelzett vezetéken ekkor áramot bocsátunk át. A váltókapcsolók állásától függően az • áram terelődik és helyértékenként beállítódik a ..c" eredmény. Az áram útját követve látni, hogy egy-egy helyérték kimenetelénél két gyűjtő vezetéken folytatódhat az áram további terelése, attól függően, hogy az adott esetben van-e egységátvitel, vagy nincs. Ez a körülmény különösen jelentős, mert akár van egyeégátvitel, akár nincs, az áram minden késedelem nélkül terelődik mindkét esetben. A kivonás, szorzás, vagy osztás műveletek visszavezethetők irodalomban ismert módszerek révén összeadásra. Azonban az a körülmény, hogy az egységátvitele nem igényel külön időt, lehetővé válik — a fent leírt módszer alkalmazásával — olyan aritmetikai egységek készítése, amelyek a jelenlegieknél lényegesen gyorsabbak. Ezt kívánja illusztrálni befejezésül egy kettes számrendszerben működő szorzó egység, ami a 4. ábrán látható. A jobb áttekinthetőség érdekében csak blokksémaHszerű a rajz. Az előbbi példa gondolatmenetét értelemszerűen kell átültetni jelen esetben. A „b" szorzandó szám annyi sorban szerepel, ahány helyértékű az „a" szorzó. A példánknál mindkettő három helyértékű. A „b" szorzandó egyetlen ütemben foglalhatja el minden sorban a helyét. Amennyiben az „a" szorzónak bizonyos helyértékei 0 értékűek, úgy az azoknak megfelelő „b" szorzandó sorai szintén 0 értéken maradnak. A sorok lépcsőzetes eltolása a szokványos léptetést helyettesíti és ezáltal a léptetési idő is megszűnik. A következő ütemben végbemegy oszloponként az összeadás, ami közvetlenül a ,,c" szorzatot eredményezi. Az egységátvitel késedelem nélküli mivolta még jobban kidomborodik ilyen példán. Amennyiben az ilyen elven működő aritmetikai egység megvalósul, például a már említett irodalom szerint közölt mágneses áramimpulzus terelési módszerrel, nagyságrendi előny (kb. 1—10 mikromásodperces műveleti idő) érhető el a működési sebesség tekintetében. Szabadalmi igénypont: Aritmetikai szerkezet, amelyben a logikai vagy az aritmetikai műveletek elvégzésére többstabíl állapotú áramköre, vagy áramkörei, az áramkörök állapotát regisztráló elemei vannak, jellemezve azzal, hogy a magasabb helyértékre történő átvitel céljára a magasabb helyérték blokkjához vezető huzallal párhuzamos vezeték (vezetékek) és e vezeték végéhez (vezetékek végeihez) csatlakozó külön a magasabb helyérték elérni aritmetikai egységével párhuzamosan elrendezett elemi aritmetikai egysége van. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 625869. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.
