149112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nedvszívó építményrészek, különösen falazatok kiszárítására, ill. szárazon tartására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •#r xj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.112. SZÁM 37. a. 7. OSZTÁLY — BI—132. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés nedvszívó építményrészek, különösen falazatok kiszárítására, ill. szárazon tartására Feltalálók: Biczók Imre, Lipcsey Miklós és Horváth Zoltán mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1958. június 27. A találmány nedvszívó (kapilláris úton nedve­sedő) épületrészeknél, különösen épületfalazatok­nál a már felszívódott talajnedvesség eltávolítását és magának a felszívódásnak hatásos és állandó megakadályozását, így nedves épületek utólagos ikiszárítását, illetve új épületek nedvesség elleni szigetelését célozza. E feladatok megoldására eddig lényegileg há­rom módszer volt ismeretes. Ezek: vízszintes, ned­vességszigetelő réteg utólagos beépítése, szellőzé­íses szárítás és végül a talajvíz szintjének süllyesz­tése szivárgók segtí»égével. Mindegyik módszernek súlyos hiányosságai vau­inak, így a fekete, bitumenes szigetet] őréteg utó­lagos beépítése csak téglafalakban és csak bolto­zatot nem hordozó és nem pillérszerű falakban jvolt lehetséges, emellett az eljárás igen költséges és hosszadalmas is. A szellőzéses szárítás csak legfeljebb nyirkos falaknál végezhető, vizes falak­nál e rendszer már nem hatásos. Végül a szivár­gók alkalmazása igen szűk körre, lejtős hegy­oldalakra szorítkozik és megbízhatatlan. Azt találtuk, hogy feszültségmentes térben nincs kapilláris vízmozgás. Ha tehát nedves faltestet vagy talajréteget egy szakaszon rövidzárral feszült­ségmentesítjük, úgy abban kapilláris vízmozgás nincsen. ! A nedvesség a talajvízből az épületfalakba ka­billáris úton szívódik fel. Ha mármost a földszint padlóvonala alatt alkalmas rendszer beépítésével feszültségmentes teret hozunk létre, az alapfalak­ban a vízmozgás megszűnik. I Gyakorlati kivitelben valamely átnedvesedett falrész egyik pontját fémes vezető révén földel­jük és ily módon a falban és a talajban rövid­iárást hozunk létre, végeredményben az említett körzetben nyugalmi állapot lesz, tehát a földelt pont alatti falrészben sem fel-, sem lefelé irá­nyuló vízmozgás nem keletkezhet. A földelt pont fölötti falrész ily módon elveszti vízutánpótlását, a fal méreteitől függően rövid idő alatt {általában 1—3 hónap alatt) kiszárad és azután is száraz marad. Talajszárítás az elekt.ro ozmózis jelenségének fel­használásával már ismeretes. E célra mesterséges áramforrást kell igénybevenni, ami jelentékeny költséggel jár, felügyeletet igényel és üzemzava­roknak van kitéve. A mesterséges villamos erőtér hatására ebben az esetben a vízáramlás elektro­ozmótikus úton a kívánt irányba terelődik. Az új eljárás ettől élesen különbözik abban, hogy nem változtatjuk meg a vízáramlás irányát, hanem az elektroozmózistól eltérő hatással fizikai, vízzárat létesítünk és a fal szárítását a már benne levő nedvesség elpárolgására, nem pedig elszívá­sára bízzuk. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fal többé nem kap nedvességutánpótlást. Emellett a kívánt hatást mesterséges áramforrás nélkül érjük el. Az új eljárás gyakorlati kivitelénél a kiszárí­tandó, ill. védendő falazatnak általában nem egy,, hanem több pontját földeljük. E pontok rend­szerint a talajjal párhuzamos közös síkban fek­szenek és kölcsönös távolságukat kísérletileg, vagy kísérlettel ellenőrzött számítások útján határoz­zuk meg. A szóban forgó pontokban a falba, en­nek gyakorlatilag teljes vastagságában, lyukakat fúrunk, a kapott lyukakba — bepréselt habarcs­csal való kübélelésük után — egy-egy fémes ve­zetőt (pl. vasrudat) dugunk, a vezetőket mint elektródarudakat közös gyűjtővezeték útján egy­mással összekötjük és a gyűjtővezetéket a tapasz­talat szerint szükséges számú helyen leföldeljük. A megsértett falrészeket a vezetékkel együtt újra vakolás útján elfedjük. A rajzok a találmány szerinti eljárás megvaló­sítására alkalmas berendezés kiviteli alakját példa­képpen tüntetik fel. Az 1. ábra függélyes fal egy részének és kör­nyezetének függélyes metszete, a villamos veze­tők szemléltetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom