149105. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhajtású, zárt rendszerű mágneses-elektromos vezérlésű folyadékszivattyú

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ^"^% SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.105. SZÁM 58. a. 59. a. OSZTÁLY — VA—913. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Folyadékhajtásű, zárt rendszerű, mágneses — elektromos vezérlésű folyadékszivattyú Vegyiműveket Tervező Vállalat, Budapest Feltalálók: Vass György tervező mérnök és Ballá Dezső műszaki ügyintéző, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. október 17. Nagy folyadék-nyomások gazdaságos módon viszonylag egyszerű eszközökkel való előállítása sok iparág számára bír fontossággal. A nagynyomású szivattyúk, kompresszorok stb. legkényesebb és legnehezebben karbantartható része a nagynyomású tömszelence. Ezért olyan berendezést szerkesztettünk, amelynek nincs ilyen tömszelencére szüksége. Éppen ezért a be- és kiömlő szelepek vezérlését úgy oldottuk meg, hogy a szivattyú ide-oda mozgó részei ne közvetlenül mozgassák a szelepvezértő rudazatot, hanem mágneses — elektromos közvetítéssel. Ezenkívül a nagynyomású dugattyúkat is különleges, nyomásálló módon képeztük ki, ami szintén ezen szabadalom tárgyát képezi, mert enélkül többezer atm. folyadéknyomást, amit ezzel a készülékkel elméleti elgondolások alapján el akarunk érni, elérni nem lehetne. A találmány példaképpeni kiviteli alakjának az 1. ábra a hosszmetszetét és általános elrendezését, és a 2. ábra a nagynyomású dugattyú tömítésének szerkezetét hosszmetszetben mutatja. Az 1. ábrán a két részből összecsavarozott (4) hengertest középen egy nagy átmérőjű és ebből kétfelé kiindulólag két egyformán kis átmérőjű hengerfuratot tartalmaz. A furatok keresztmetszete körülbelül úgy aránylik egymáshoz, mint a folyadékközeg üzemnyomásai. A nagyobb hengerfuratban az (1) dugattyú mozog, az egyik kisebb furatban a (2) és a másikban a (3) dugattyúk illeszkednek, melyek egybe vannak építve és együtt mozognak ide-oda a hengerekben. A nagyobb hengerfurat két végében az (5) és (6) beömlő nyílás van a dugattyút mozgató folyadéknyomás ki- és beeresztésére. A két kisebb henger külső végén szintén van' csatorna megfelelő csatlakozással a (7) és (8) iszívó és a (9) és (10) nyomó lielyekhez. A munkát végző folyadéknyomás a (13) csövön keresztül jut el a (7), (8), (11) és (12) szelepekhez. A (7) és (8) szelep szívásra automatikusan nyílik, míg a (11) és (12) szelepet a (16) rudazat egyszerre mozdítja el ide- vagy oda. Az 1. ábrán a működtető folyadéknyomás a (12) szelepen keresztül a nagy' hengerbe éppen a dugattyú jobb oldalához ömlik és a (8) szelepen keresztül a jobboldali kis hengerbe. A dugattyúkat ez a folyadéknyomás bal felé tolja el, miáltal a hozzájuk épített (2) dugattyú a folyadékot a (9) szelepen kérészül a (15) gyűjtőcsőbe nyomja,, amely a nagynyomású munkahelyekhez vezet. Ugyanekkor az (1) dugattyú bal oldala előtt levő folyadék az (5) nyíláson és a (11) szelepen keresztül a (14) kiömlő csőbe ömlik, amely az elfolyó folyadékgyűjtő tartályhoz vezet. Ha a dugattyúk bal oldal felé haladva elérték végső állásukat, a következőkben leírandó mágneses — elektromos berendezés a (16) rudat jobbra tolja, mire a szelepek az ellenkező állásba kerülnek, miáltal a (11) szelep az (5) nyíláson keresztül az (1) dugattyú bal oldalára vezérli az üKemi folyadéknyomást, míg jobb oldaláról a munkavégzett folyadékot a (6) nyílású és (12) szelepen keresztül a (14) kiömlőcsőbe szállítja. A jobb felé mozgó (3) dugattyú a folyadékot ugyanakkor a (10) szelepen keresztül a (15) gyűjtőcsőbe nyomja. A vezérlő (16) rúd mozgatását a (17) vastest végzi, melyet a (18) és (19) elektromágnesek fordítanak el, melyek a mágnesező áramot külső áramforrásból kapják a (21) és (22) mágneses kapcsolókon keresztül. Ezeknek működtetésére a baloldali hengerhez a (23) zárt csőtok csatlakozik, mely nem mágnesezhető aayagból készül. Ebben a csőtokban mozog ide-oda a (2) dugattyútesthez