149101. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az iminodibenzil új származékainak előállítására

2 149.101 fonsavészter-niaradékot jelent, A jelentése pedig megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — az alábbi (IV) képlet» Ctóetidinnel reagáltatunk HN ^ Ezt a reakciót a reagáló anyagok elegyének 30 C° és 120 C° közötti hőmérsékletre történő felhevítése útján folytathatjuk le, előnyösen valamely a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, mint pl. valamely alkohol vagy aromás szénhidrogén, pl. benzol vagy xilol jelenlétében, esetleg valamely savlekötőszerként szereplő kondenzálószer, mint pl. alkálifémkarbonát vagy tercier amin, pl. trietilamm vagy piridin felhasználásával; kondenzálószerként a reagáló anyagként szereplő azetidin feleslege is felhasználható. 3. Valamely alábbi (V) általános képletű iminodibenzil-származékot — e képletben A jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — 100 C°-ot meghaladó, előnyösen 150 C° és 220 C° közötti hőmérsékletre hevítünk és a széndíoxidfejlődés megszűnéséig ezen a hőmérsékleten tartunk. Ezt a műveletet oldószer nélkül vagy valamely a reakció szempontjából közömbös hígítószer, mint pl. difenil, difeniloxid, klórozott aromás szénhidrogének, vagy valamely klasszikus dekarboxilezési hígítószer, mint pl. kinolin vagy egyéb gyenge bázisok jelenlétében folytathatjuk le. A jelen találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű új iminodibenzil-származékok tisztítása ismert fizikai módszerekkel, mint pl. desztillálás, kristályosítás vagy kromatografálás útján, vagy pedig kémiai módszerekkel, mint pl. sóképzés, a sók kristályosítása, majd az így tisztított só alkalikus közegben való elbontása útján történhet. Ez utóbbi műveletek esetében a sóképzésre felhasználásra kerülő anion milyensége nem játszik lényeges szerepet, az egyetlen feltétel csupán az, hogy a kapott só, jól meghatározott és könnyen kristályosítható legyen. A találmány szerinti eljárással előállított új iminodibenzil-származékok savakkal képezett addíciós sóikká, ill. kvatemér ammónium-származékaikká is átalakíthatók. A savakkal képezett addíciós sók előállítása oly módon történhet, hogy ezeket az új iminodibenzil-származékokat megfelelő oldószerben a kívánt savval hozzuk reakcióba. Szerves oldószerként e célra alkoholok, éterek, ketonok vagy klórozott oldószerek, szervetlen oldószerként pedig előnyösen víz használható. A képződött só, esetleg az oldószer elpárologtatása után, csapadék alakjában nyerhető ki és szűrés vagy dekantálás útján választható el az oldószertől. Az ily módon előállítható sók példáiként a következőket említhetjük: hidrokloridok és egyéb hidrohalogenidek, foszfátok, nitrátok, szulfátok, acetátok, szuikeinátok, benzoátok, maleátok, fumarátok, teofillinacetátok, szalicilátok, fenolftaleinátok, metilén-bisz-béta-oxinaftoátok. A kvatemér ammónium-származékok előállítása szintén egyszerű módon történhet, az (I) képletű vegyületnek valamely szerves halogeniddel (pl. metil- vagy etiljodiddal, -bromiddal vagy -klorid'dal, vagy pedig allil- vagy benzilkloriddal vagy -bromiddal) vagy egyéb reakcióképes észterrel (szulfáttal vagy szulfonáttal, mint pl. . p-toluolszulfonáttal vagy metánszulfonáttal) való reagáltatása útján; a reakciót szerves oldószerben vagy anélkül folytathatjuk le, közönséges hőmérsékleten vagy enyhe melegítés mellett (utóbbi esetben a reakció általában gyorsabban megy végbe). A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa: 29,7 g 5-(3'-p-toluolszulfoniloxi-propil)-iminodibenzil és 12,5 g azetidin elegyét 140 ml vízmentes benzolban másfél óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a benzolos oldatot előbb 100 ml n-nátriumhidroxi-oldattal, majd négyszer 100—100 ml vízzel mossuk. A képződött bázisos terméket háromszor 150— 150 ml n-sósav-oldattal történő extrakció útján vonjuk ki a szerves oldószeres fázisból, majd oly módon szabadítjuk ismét fel a bázist, hogy a vizes oldatot 30 g káliumfearbonát hozzáadása útján meglúgosítjuk. Ezután a szabad bázist 400 ml éterrel vonjuk ki a vizes fázisból. Az éteres oldatot káliumkarbonáton szárítjuk* majd az oldószert elpárologtatjuk. Ily módon 12,5 g 5-(3'-azetidinopropil)-iminodibenzilt kapunk, amely lassan kristályosodik ki; a kristályos termék olvadáspontja 55 C°. A fenti módon nyert termék savanyú maleátját etilacetát és éter elegyéből álló közegben állíthatjuk elő. Olvadáspontja 94 C°. 2. példa: 30,7 g 5-(3'-p-toluolszul£oniloxi-2'^metil-propŰ)-iminodibenzil és 12,5 g azetidin elegyét 140 ml vízmentes benzolban másfél óra hosszat, forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Lehűlés után a benzolos oldatot 250 ml vízzel mossuk. A képződött amint a szerves., fázisból háromszor 100—100 ml n^sósav-oldattal történő extrakció útján vonjuk ki. A bázist ezután a savas vizes oldatból 30 g káliumkarbonát hozzáadása útján történő meglúgosítással szabadítjuk fel. A szabad bázist 400 ml éterrel vonjuk ki. Az éteres oldatot káliumkarbonáton szárítjuk, majd az étert elpárologtatjuk. Ily módon 11,5 g 5-(3'-