149099. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ultrahangadóforrás csatolási fokának jelzésére

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •4JT -i> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.099. SZÁM 42. g. 1, 21. g. 17-21. OSZTÁLY — TA-537. ALAPSZÁM Berendezés ultrahangadóforrás csatolási fokának jelzésére VEB Transformatoren- und Röntgenwerk Dresden, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: Röher Otíried oki. mérnök, Dresden, NDK A bejelentés napja: 1960. március 19. A találmány elektramechanikus ultrahangadóforrás és a hanggal besugárzandó közeg között létrehozott csatolás fokának jelzésére szolgáló berendezésre vonatkozik. Ultrahang alkalmazásánál fontos, hogy az ultrahangadóforrásnak az illető közegre átadott teljesítményét lehetőleg pontosan ismerjük. Minthogy általában a hanggal besugárzott közegben a hatásos hangteljesítmény közvetlen mérése műszakilag keresztülvihetetlen, a legtöbb gyakorlati esetben az ultrahangadófoirás által előállított teljesítményt kell hivatkozási alapnak tekinteni. Állandó csatolási viszonyok mellett azonban a csatolási rétegben keletkező veszteségeiket a teljesítménymérő beállításánál könnyen figyelembe lehet venni úgy, hogy a hanggal besugárzott közegben hatásos teljesítményt ténylegesem közvetlenül le lehet olvasni. Különböző alkalmazási esetekben azonban a csatolási feltételek erős időbeli ingadozásokinak vannak alávetve, amelyek a pontos teljesítménymérést a hanggal besugárzott, közegben bonyolulttá teszik. Speciálisan orvosi ultrahang berendezéseknél például azáltal, hogy az adófej a kezelés folyamán elfordul, vagy a csatoló közeg hiánya következtében aránylag gyakran előfordul, hogy változások következnek be a betegnek az ultrahang adóforráshoz való csatolásában és ennek mindenkor a betegben hatásos teljesítménynek nem kívánatos csökkenése a következménye. Ekkor az előállított teljesítmény már nem pontos mértéke a közegbe átvitt teljesítménynek. Ennek ellenére is eleget tehetünk a viszonylag pontos adagolás követelményének azáltal, hogy . csatolásjelző berendezést használunk, amely a gyógykezelőnek jelzéssel azonnal tudtára adja, hogyha a hanggal besugárzandó közeg hiányosan vain csatolva az ultrahangadóra. Ezen állandó' csatolási- ellenőrzés következtében a gyógykezelő abban a helyzetben van, hogy minden időben gondoskodni tud a rendes csatolásról és biztosítani tudja az előre megválasztott dózis teljes hatásosságát. Az eddig ismeretessé vált ilyenfajta csatolásjelző kapcsolások azon az elven alapulnak, hogy a hangadóforráson — rendszerint egy piezoelektromos oszcillátoron — levő nagyfrekvenciás feszültséget meghatározott állandó értékkel hasonlítják össze és az eredményt egy jelzőszerv vezérlésére használják. Az egyik esetben ez oly módon történik, hogy az oszcillátoron levő nagyfrekvenciás feszültséget, vagy ennek egy konstans részét előfeszített diódához vezetik, amelynek negatív előf észül tsége az elektromos nagyfrekvenciás teljesítménnyel szinkron kell, hogy változzék. Ezzel elérik, hogy minden beállítható feszültségfokozatnál kifogástalan csatolás mellett a dióda olyan nagy feszültséget egyenirányít rácselőfeszültségként a vezérlő trióda számára, hogy .annak anódárama még nem elégséges egy jelfogó kapcsolására. Hiányos csatolásnál azonban az oszcillátoron ekkor lecsökkent nagyfrekvenciás feszültség következtében a diódán nem történik egyenirányítás úgy, hogy a vezérlő trióda rácselőfeszültsége nullává válik és a jelfogó a most nagyobb anódáram következtében meghúz. Egy másik esetben a csatolásjelző vezérlő értékének nyerése céljából a végcsőnek az oszcillátoron levő mindenkori nagyfrekvenciás feszültséggel egyenesen arányos anódfeszültséget egy másik csőelektróda meghatározott feszültségével hasonlítják össze. Hogy a csatolásjelző minden beállítható teljesítménynél azonos csatolási foknál jelezzen, itt is szükséges, hogy a csatolás jelző