149095. lajstromszámú szabadalom • Berendezés leves mezőgazdasági termények, elsősorban szőlő sajtolására

Megjelent: 1962. március 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0"^SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.095. SZÁM 58. b. OSZTÁLY — SO—688. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés leves mezőgazdasági termények, elsősorban szőlő sajtolására Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár, Szombatul ely Feltalálók: Gyenese Gábor gépészmérnök, Németh Tibor gépészmérnök, Kiss János gépésztechnikus és Horváth Ede gépészmérnök, valamennyien Szombathelyen A bejelentés napja: 1960. március 25. A találmány berendezés leves mezőgazdasági termények, mint pl. gyümölcsféleségek, szőlő sajtolására, amellyel a sajtolási egy sajtolóhengerpárral egymásután több, tetszőleges számú sajtolási művelettel úgy lehet végezni, hogy a sajtolási összidő és a sajtolási erő is változtatható, azonkívül sajtolás közben az egyes sajtolási műveletek között az elősajtolt anyagot föllazítjuk, és az egyes részecskék egymáshozképesti helyzetét megváltoztatjuk. Az ismert sajtoióberendezéseknek két nagy csoportját különböztetjük meg, Az egyik csoportba az egyműveletes, illetve szakaszosan dolgozó gépek, a másik csoportba a folyamatosan sajtoló gépek tartoznak. A szakaszosan sajtoló gépek hibája, hogy az ilyen gépeken a sajtolni kívánt terményt jelentősebb kiszerelési és visszahelyezési munka nélkül csak egyszer lehet sajtolni. Egy-egy műveletre rendszerint nagy összefüggő anyagmennyiség van a saj tológépbe helyezve, amihez nagy nyomóerőre van szükség, és a nagy nyomóerő ellenére sem távolítható el a terményből a teljes lémennyiség. A nagy nyomóerők természetesen nagy fizikai vagy gépi erőkifejtést igényelnek, a gépek aránylag rövid idő alatt elkopnak. Az ilyen típusú gépeknek egyik jelentős hátránya, hogy termelékenységük kicsi. A saj tológépek másik csoportja folyamatosan végzi a leves mezőgazdasági termények saj tolását. A sajtolás végrehajtásához, illetve a termény öszszenyomásához görgősort vagy végtelenített szalagra felerősített nyomólapokat használunk. Az ismert folyamatosan sajtoló gépek sem felelnek meg mindenben a modern saj tolástechnikai követelményeknek. Ennek legfőbb oka, hogy az egész sajtolási folyamaton ugyanabban az elrendezésben halad végig az anyag. Ennek következtében a sajtológépen keresztülvitt anyagszalagban vannak olyan szakaszok, amelyeknek tömörsége kisebb vagy nagyobb a többi szakaszok tömörségénél. A nagyobb tömörségű és esetleg vastagabb anyagszakaszokban nagyobb erő lép föl a gépeken is, az anyagban is, azért az e szakaszban levő anyag — elegendő nagy nyomóerő esetén. — morzsolódik, törik. Az ilyen sajtolási folyamaton keresztülment szőlőanyagból készült borban pl. nagyobb mennyiségű seprő keletkezik, amely a borkezelési munkát nehezíti, megnöveli, és a bor minőségét is rontja. • Mivel az egész sajtolási folyamat alatt ugyanazok az anyagrészek vannak egymás mellett, azért a beadagoláskor kedvezőtlenül elrendeződött anyag végig ugyanilyen állapotban marad, és a sajtolási művelet esetleg nem lesz elég hatékony. Az ismert folyamatos működésű sajtológépek sok hengerpárral, vagy sok tagból összeépített végtelenített láncokkal dolgoznak. Ezek a berendezések sok alkatrészből állanak, bonyolultak és költségesek. Ezeknél aránylag gyakori az üzemzavar, és a sok alkatrész és bonyolult elrendezés, következtében térj edelmesek. Az ismert folyamatosan sajtoló gépek között van olyan is, amelynél pneumatikusan vagy hidraulikusan fölfújt hengerek között halad át saj toláskor a termény. Ezeknél is a hengerek egyrészének hajtottnak kell lenni, és részben rideg anyagból kell ezeket is elkészíteni, tehát ezek is sok alkatrészből állanak, költségesek és üzemza-