149084. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkózusan rugalmas polimérek fonására

6 149.084 A polimernek a kisajtolási hőmérsékleten való tartózkodási ideje és a stabilizált polimer lebont­hatóságának mértéke alapján a kisajtolás során nem léphetjük túl a 320 C° hőmérsékletet. Minthogy a legkisebb áramlási sebességnek ter­meléstechnológiai okokból az, egyes furatoknál nem szabad 0,8 g/min alatt lennie, azt találtuk, hogy a) 0,3 és 0,7 mm közötti átmérőjű furatokkal ellátott fonófúvókák alkalmazása esetén a kisaj­tolt polimer spirális-szerű alakot vesz fel és ezért nem nyújtható az oszlopban; b) 0,8 mm átmérőjű furatokkal ellátott fonófú­vókák alkalmazása esetén a kisajtolt termék hen­geres alakú és igen könnyen, nyújtható abban az esetben, ha a fonófúvóka hossza 16 mm. A fenti b) esetben az eljárás jellemzői: kisajtolási nyomás 66 kg/cm2 fonalfinomsági szám 9,45 den áramlási sebesség , 0,64 g/min. Az így kapott fonalat melegen nyújtjuk 1 : 4,65 arányban, ily módon olyan fonalat kapunk, amely­nek fonalfinomsági száma 2,05 den, szakítószi­lárdsága 7 g/den, szakadási nyúlása pedig 38%. 2. példa: Egy 3,15 határviszkozitású polipropilént, amely­ben az izotaktikus rész aránya 92%, 300 C° hő­mérsékleten és furatonként 0,60 g/min áramlási sebí'"-;?égg:l saj.toluunk ki, az, 1. példában említett­hez hasonló céllal. Olyan fonófúvókákkal, amelyek furat-átmérője 0,3 és 0.7 mm között volt, spirális-képződés miatt nem tudtunk gyakorlatilag használható fonalat előállítani. Olyan fonófúvókákkal viszont, ame­lyekben a furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig 16 mm volt, 2,31 határviszkozitású fonalat kap­tunk, ezt azután 1 : 5 arányban nyújtottuk és így a kapott fonal fonalfinomsági száma 3 den, sza­kítószilárdsága 7 g/den, szakadási nyúlása pedig 45% volt. Hasonló kísérletet végeztünk oly módon, hogy a polipropilénhez 1% kormot is adtunk; az ered­mény a fentivel egyező volt. 3. példa: Egy 2,5 határviszkozitású és 89% izotaktikus részt tartalmazó polipropilént 280 C° hőmérsékle­ten fontunk, 0,7 g/min áramlási sebességgel, olyan fonófúvókák alkalmazásával, amelyekben a fura­tok átmérője 0,8 mm, hossza pedig 16 mm volt. Ily módon 15 den fonalfinomsági számú fonalat kaptunk, ezt 1:5 arányban nyújtottuk; a kapott fonal finomsági száma 3 den, szakítószilárdsága 6,24 g/den, szakadási nyúlása 40%, határviszko­zitása pedig 2,2 volt. Olyan fonófúvókákkal, amelyekben a furatok átmérője 0,3 és 0,7 mm között volt, nem lehetett egyenletesen kisajtolt szálat előállítani és ezért a szál az oszlopban nem volt, nyújtható. 4. példa: Egy 2,5 határviszkozitású és 89% izotaktikus 'részt tartalmazó polipropilént 310 C° hőmérsék­leten fontunk, 1,0 g/min áramlási sebességgel, olyan fonófúvókákkal, amelyekben a furatok át­mérője 0,8 mm, hossza pedig szintén 0.8 mm volt. Az így kapott fonal finomsági száma 16 den, na­tárviszkozitása pedig 1,9 volt. Ezt a fonalat azután 1 : 5 arányban nyújtottuk, ami által 3,2 den finomsági számú, 5,4 g/den sza­kítószilárdságú és 47% szakadási nyúlású fonal­hoz jutottunk. Olyan fonófúvókákkal, amelyekben a furatok átmérője 0,3 és 0,7 mm között volt, nem lehetett egyenletesen kisajtolt szálakhoz jutni és az osz­lopban történő nyújtás emiatt nem volt lehetsé­ges. 5. példa: Egy 1,27 határviszkozitású (tetrahidronaf faun­ban 135 C° hőmérsékleten meghatározva) és 96% izotaktikus részt (Kumagawa-extraktorban n-hep­tánnal végzett 24 órai extrakció után kapott ma­radék) tartalmazó polipropilént 200 C° hőmérsék­leten fontunk olyan fonófúvókával, amely 60 fu­ratot tartalmazott és e furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig 16 mm volt, A kapott fonalat, amely 10 den finomsági szá­mú szálakból állt, 600 m/min sebességgel csévél­tük fel. Ezt a fonalat 1 : 5,4 arányban melegen nyújtottuk; az ily módon kapott fonal finomsági száma 1,8 den, szakítószilárdsága 5 g/den, szaka­dási nyúlása pedig 20% volt. Olyan fonófúvókákkal, amelyekben a furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig szintén 0,8 mm volt, ugyanilyen hőmérsékleti és áramlási sebes­eégi feltételek mellett nem volt lehetséges — az Oszlopban bekövetkező gyakori szakadás miatt — 10 den finomsági számú fonalat előállítani. 6. példa: Egy 1,27 határviszkozitású és 96% izotaktikus részt'tartalmazó polipropilént 230 C° hőmérsékle­ten sajtoltunk ki olyan 60 furatú fonófúvókán ke­resztül, amelyben a furatok átmérője 0,8 mm, hossza pedig szintén 0,8 mm volt. Ily módon 600 m/min felcsévélési sebesség mellett nem volt le­hetséges szálanként 10 den finomságú fonalat elő­állítani. Olyan fonófúvókákkal, amelyben a furatok át­mérője 0,8 mm, hossza pedig 16 mm volt, ugyan­ilyen áramlási sebességgel szálanként 5 den finom­ságú fonalat kaptunk 1200 rn/min felcsévélési se­besség mellett, A 0,8 mm átmérőjű és 0,8 mm hosszúságú fu­ratokat tartalmazó fonófúvókák esetében a nyúj­tái -i arány 400, míg a 0,8 x 16 méretű fuiratoka I; tartalmazó fonófúvókák esetében a nyújtási arány 800 volt. Meg kell még jegyezni, hogy a 0,8x0,8 furatú fúvókán történő kisajtolás esetén a y (vas­tagodási tényező) értéke 2,13, míg a 0,8 x 16 furatú fonófúvóka esetében ez az érték 1,5 volt, a ()OC=pr2 tényleges viszony mindkét fonófúvóka esetében állandó volt, értéke egészen 1800-ig emel­kedett. 7. példa: Egy kisnyomású eljárással készült polietilént, amelynek olvadási indexe (ASTM D 1238/2T sze­rint meghatározva) 0,38 volt, 220 C° hőmérsékle­ten sajtoltuk ki egy 30 furatú fonófúvókán ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom