149078. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nem köralakú fogaskerekek, valamint térbeli fogaskerekek előállítására
2 149.078 fejtőszerszám osztóvonalával párhuzamos vonalon történő szakaszos legördítésével, a munkadarabnak a helyes legördüléehez szükséges szögeifordítását pedig a vezerkerék és munkadarab azonos értelmű és nagyságú szögelfordulását létrehozó kapcsolatával, valamint a munkadarab és a vezérkerék csapágyazását hordó himba forgáspontját tartó szán, és a vezérfogasléc áttételi szervvel való összekapcsolásával biztosítjuk, amely áttételi szervnek módosítási aránya eggyel kisebb mint a vezérkerék és a munkadarab nagyságának aránya, és mely a vezérfogaslécet a szán mozgatásával ellentétes irányban mozgatja el. Az —1— ábra a szerkezet vésőgépre alkalmazott kiviteli példájának elvi elrendezését mutatja. Az ábrán fel nem tüntetett vésőgép asztalára helyezett —1— lapra a —2—• himba van elforgathatóan felszerelve. Ez a himba a —3— forgástengelytől különböző távolságokban csapágyazható —4— munkadarabot és —5— vezérkereket viseli, mely utóbbi az osztógörbének megfelelő —6— félfuratokat mint fogakat tartalmazza. Ilyen módon az —5— vezérkerék tulajdonképpen láncfogazású. A —2— himbára ható —7— erő az —5— vezérkereket a —8— pálcikafogazással ellátott fogasléore szorítja. Utóbbi —9— osztóvonala a —10—• vésőszerszám osztóvonalával párhuzamos elrendezésű. Az —5— vezérkeréknek a —4— munkadarabbal a forgástengelyeikre merőleges síkra való vetületében geometriailag hasonlónak kell lenni. Ezt a hasonlóságot az alábbi összefüggések fejezik ki: R7 r<7! ,,„,-, L — = —ebből: R? = —r<r L 1 1 ahol R és r a vezérkerék, illetve a munkadarab megfelelő sugarai, L és 1 a vezérkerék és a munkadarab forgástengelyeinek a himba forgástengelyétől mért távolságai. Fentiek szerint a vezérkerék és a munkadarab közötti aránynak meg kell egyezni a vezérkerék és a munkadarab csapágyainak a himba forgástengelyétől mért távolságaik arányával. A vezérkerék a munkadarabbal példaképpen a •—11—, —12— és —13— fogaskerekekkel van összekötve. Ezek közül a —11— és a —13— fogaskerekek azonos fogszámúak, ezért a vezérkerék és munkadarab szögelfordulása is minden pillanatban azonos értelmű és nagyságú. Abban az esetben, ha a munkadarab osztóvonala térbeli görbe, a vele arányos vezérkeréknek nem kell szintén térbeli osztóvonallal rendelkezni. A vezérkerék ebben az esetben egymás fölött elhelyezett több síktárcsából is elkészíthető, amelyek azonban egy bizonyos —14— szakaszon átlapoltak. Hogy a vezérkerék egymás felett ily módon elrendezett síktárcsái a —8— fogasléccel kapcsolhatók legyenek, szükséges a fogaslécnek vagy a vezérkeréknek a vezérkerék síktárcsáira merőleges irányú állításáról is gondoskodni. Ha a vésőgép asztalát a rászerelt berendezéssel együtt a —10— fésűskés osztósíkjának irányában elmozgatjuk, akkor a —8— fogaslécen a vezérkerék legördül, minek következtében a vezérkerékkel kapcsolt —4— munkadarab is azonos szöggel és azonos irányba elfordul. Közben a —2— himba kilengése következtében a munkadarab tengelyének a szerszámtól való távolsága a kívánt értékkel megváltozik. A lefejtő marás ismeretes feltételei szerint azonban a szerszám osztóegyenesének és a munkadarab osztóvonalának pillanatnyi —P—• érintkezési pontjában az érintőirányú relatív sebességnek mindig 0-nak kell lenni. Ez a feltétel azt jelenti, hogy a —4— munkadarabnak a —10— szerszámhoz képest minden pillanatban ugyanolyan viszonylagos helyzetbe kell lenni, mint amilyen az —5— vezérkerék és a —8— fogasléc viszonylagos helyzete. Ha az ábra jelölésével felírjuk az —1— lapnak a —15— nyíl irányában történő, pl. —s— nagyságú elmozdítására az —5— vezérkerék elfordulását, a következő összefüggést kapjuk: s = R'f •a amiből: a = -R<í Az előzőek szerint ugyanilyen mértékű szögelfordulást végez azonban a —4— munkadarab is. Ha ezek figyelembevételével felírjuk a —4— munkadarab és a —10— szerszám —P— érintési pontjának pillanatnyi —sp — elmozdulását, akkor látható, hogy a lefejtőmarás feltétele még nem teljesedik, mert: s cf; 1 • a r<f ~ s v<T = s (1 ) = s (1 ) = 0 RT R'P L Ennek az az oka, hogy az —5— vezérkerék és a —4— munkadarab gördülő görbéinek a sugara nem azonos. A hiba megszüntetése céljából a vezérkeréknek még valamilyen járulékos elfordulását is meg kell valósítani. Ez legegyszerűbb módon a —8— fogasléc —16— nyíl irányában történő elmozdításával úgy valósítható meg, hogy a berendezést tartó —1—• lemezt és a —8— fogaslécet a —17— test közvetítésével a —18— kétkarú emelővel kötjük össze. A kétkarú emelő az —a— és —b— karok arányában a —8— fogaslécet az —1— alaplemez mozgásával ellentétes irányban tolja el. Ha ilyen viszonyok mellett ismét megvizsgáljuk az —5— vezérkerék szögelfordulását, akkor megállapíthatjuk, hogy ez most már két részből tevődik össze: az —s— a mértékű elmozdulásból és a —8—• fogasléc s ellenkező irányú elmozdulásából. Vagyis: a a R<p = s-r-s -b A—(1+ j > amiből: Rv +1> A munkadarab és a szerszám pillanatnyi —P— érintkezési pontjának érintő irányú —sp — elmozdulása :
