149076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai, üveg és fém alkatrészek tökéletes vákuumzáró összekötésére

2 149.076 nincs jelen és így a nedvesítés [kialakításában sem lesz szerepe. Eddigi vizsgálataink kimutatták, hogy a nedvesítésnél a forrasztási helyen történő ötvöz ít képződésének van döntő vagy legalábbis fontos szerepe és ugyan azzal az anyaggal, ami jó forrasztást ad akkor, ha az ötvözet a forrasztási helyen képződik, szignifikánsan eltérő és rosszabb nedvesítési értékeiket kapni, ha az ötvözet előre megolvasztva, tehát már kialakítva kerül alkalmazásba. Jelen találmány alapja az a felismerés, hogy a döntő mozzanat a helyszíni ötvözet képződés. valamint az a megoldási mód, hogy az ötvözet képződés a teljes olvadó keresztmetszetben azonos viszonyok és egyenletes koncentráció fenntartása mellett jöjjön létre.. Ennek előfeltétele, hogy a forrasztó ötvözet, valamint a nedvesítést elősegítő úgynevezett aktív féím va'gy vegyület lehetőleg egyenletesen diszpergált állapotban nagy felületen érintkezve, hogy a heterogén reakciók gyorsan játszódhassanak le, legyen jelen és lehetőleg meg legyen akadályozva a különböző összetételű zónák kialakulásának a lehetősége. Heterogén összetételű porhalmazok olvasztásánál ismeretes, hogy gyakran fellép az a jelenség, hogy a könnyebben olvadó alkatrész egyes helyeken koncentrálódik, míg a nehezebben olvadó alkatrész részben változatlanul, részben heterogén összetételben az egyes olvadási gócokban van jelen. A jelenség megakadályozására a porszerkezetet tömöríteni kell, a lehetőség határain belül annyira, hogy az egyes aktív szemcsék egymással ne érintkezzenek és minden oldal-felületükkel a másik fázis szemcséivel érintkezzenek, azaz célszerűen egy maximális térkitöltésű szemcseszerkezet legyen. Ilyen körülmények között az olvadási front mindig csak az előre haladó rétegben egyenletesen jelenlevő szemcsék oldása útján tud előrehaladni és az egyes heterogén-mezők kialakulása meg van gátolva. A találmány lényege tehát, aktív hidrideknek, mint pl. titán, zirkon vagy palládium hidrogén vegyületeinek, vagy maguknak a fémeknek, vagy fentiek elegyónek a forrasztó fémmel alkotott por alakú keverékben való alkalmazása forrasztásra, és azáltal különbözik az ismert eljárásoktól, hogy az aktív anyagszemcsók olyan számban vannak jelen, hogy átlagban minden egyes szemcse a forrasztóanyag szemcséi által a többi szemcséktől el van szigetelve és a felületi érintkezés biztosítására az egész homogén keverék nagynyomáson legalább a teoretikus tömörség 85%-áig össze van sajtolva. Ezáltal a szemcsehatárok nagy felületi érintkezése biztosítva van. Ilyen körülmények között lehetséges a titán- és zirkontartalom oly alacsonyan tartása, hogy nem okoz káros elridegedést. A sajtolás történhet vagy nagynyomással nyugvó szerszámmal, vagy kellőleg duktilis alapféniek esetén hengerléssel is. Lényeg minden esetben az, hogy a laza, porszerű szerkezet megszűnjön. Az eljárás értelemszerűen bármilyen a felületen egyébként rosszul nedvesíthető hőálló anyag A kiadásért felel: a Közgazdasá összekötésére alkalmas a forrasztó fém értelemszerű megválasztásával. Kiviteli példaként egy tiszta alumíniumoxid kerámia és egy vas-alapú ötvözetből készült hengeres tárgy összefoirrasztását vesszük. A forrasztásra használt ötvözet három alkotóé, 70% ezüst, 25% réz, 5% palládium. Az ötvözetnek finom, max. 50 /J. nagyságú porához max. 15% aktív fémet használunk, ami ebben a példánkban 5%, éspedig 3% zirkonnak és 2% zirkon hidridnak a keveréke. A golyósmalomban 3 órás őrléssel homogenizált keverékből ia forrasztási felülettel egyező alakú gyűrűt préselünk 1500 kg/cm2 fajlagos nyomás mellett. Az így kapott lapocskát a forrasztandó felületek közé helyezve vákuumkemencében 920 C°-os hőmérsékleten megolvasztjuk, mikor is tökéletes vákuumzáró kötés áll elő. A bejelentés szerinti eljárással és anyaggal lefolytatott forrasztási kísérletek igazolták, hogy mechanikailag igen jó kötés biztosítható úgy a kerámia és fém, mint kerámia és kerámia, valamint üveg, fém és kerámia alkatrészek között. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás, nehezen nedvesíthető pl. hőálló anyagok forrasztási eljárással történő összekötésére olyan forraszanyag segítségével, melynek legalább egyik alkotója titánnak, zirkonnak, vagy palládiumnak hidrogén vegyülete, vagy fém zirkon, vagy titán, azzal jellemezve, hogy az aktív alkotó vagy alkotók a forrasztó ötvözet porában legalább 85%-ig tömörített egyenletes eloszlásban úgy vannak elosztva, hogy az aktív szemcsék egymással nem érintkeznek és minden oldalról a forrasztó ötvözet szemcséivel vannak körülvéve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott forraszanyag, azzal jellemezve, hogy a mechanikusan homogén elegy egyik alkotója titánnak, illetőleg zirkonnak, vagy palládiumnak hidrogénnel képzett vegyületes, vagy fém., zirkon és titán, melynek összes mennyisége a teljes forraszanyagra vonatkoztatva, max. 15%, és szemcsenagyságra maximálisan 50 fi, előnyösen 0,1—10 ,« között. 3. Az 1. és 2. igénypontban meghatározott forraszanyag, azzal jellemezve, hogy a forrasztó fém két vagy többalkotós ötvözet, melynek alkotói nem csak előötvözött formában, hanem egyenként is jelen lehetnek. 4. Az 1., 2., 3. igénypont bármelyikében meghatározott forraszanyag, azzal jellemezve, hogy a porkeverék több, célszerűen 3—5 egymástól eltérő nagyságú szemcsézetből tevődik össze úgy, hogy a szemcséik méret és mennyiség szerinti eloszlásánál maximális tórkitöltés jön létre. 5. Az 1., 2. 3. igénypont bármelyike szerinti forraszanyag, azzal jellemezve, hogy az optimális hidrogéntartalom a forraszkeverék hidrogénatmoszférában 200—600 C°-on történő utólagos hőkezelésével van biztosítva. 6. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti forraszanyag, azzal jellemezve, hogy az aktív szemcsék felülete valamilyen ismert módon (pl. galván, vagy gázfázisból történő leválasztással) a forrasztófémmel vagy annak valamely komponensével van hevonva. i és Jogi Könyvkiadó lsazjrató.la. 615865. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.