149065. lajstromszámú szabadalom • Perdületvisszanyerő és anyagelosztó szerkezet centrifugális légszérekhez
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •íT XJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.065. SZÁM 50. d. OSZTÁLY — HO—634. ALAPSZÁM SZOLGALATI' TALÁLMÁNY Perdületvisszanyerő és anyagelosztó szerkezet centrifugális légszérekhez Hőíeehnikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Dr. Koncz István oki. gépészmérnök. Boross László oki. gépészmérnök, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1960. március 9. Az ipar számos területén pl. szénpor tüzelésű kazánok őrlőmalmai után használatosak centrifugális légosztályozó berendezések (pl. a Raymondféle légszér), 'melyekben forgó gázáramlás jön létre. A kész őrleményt elszállító gáz a 'berendezés és egyben a gázáramlás forgásának tengelyében elhelyezett esőben távozik, E cső elején áll elő az egész berendezésben legnagyobb tangenciális sebességösszetevő és a gáz erőteljes forgó mozgása a esővezeték tengelye körül, ha csillapítva is, de a csővezeték távolabbi részeiben is tapasztalható. Ez a perdüietes gázáramlás több szempontból hátrányos: 1. A nagy forgási sebesség előállítása jelentős energiafelhasználással (a gáz nyomásé'-'Orgiájának rovására) történt és ez az energia veszendőbe megy. 2. A forgó gázáram megnöveli a csősúrlódásból származó nyomásveszteséget a perdület nélküli áramláshoz képest. 3. Gyakran szükséges a malomból távozó portartalmú gáz elosztása több szénporégőhöz. Á perdüietes gázáramlásnál igen '• változó a gáz sebessége és portartalma, a csőkeresztmetszet különböző pontjain, az elágazás után az egyes vezetékekben a gáz és szénpor egyenlőtlenül oszlik el és ez tüzeléstechnikai nehézséget okoz. Amennyiben egy 'malom két, vagy több szénporégőt lát el őrleménnyel, és a legszebből kilépő portartalmú gáz vezetékének elágazta tása szükséges, ezen csőelágazás után valamennyire egyenletes gáz és szénpor eloszlást csak az elágazás síkjára, valamint az erre merőleges síkra vonatkozólag szimmetrikus áramlás esetén lehet várni. Ezt a szimmetriát a gáz forgása eleve meghiúsítja. A találmány szerinti megoldás (1—2. ábra) egyik jellegzetessége a gáz forgástengelyére vonatkoztatott szimmetrikus szerkezet, mely elrendezéssel az egyes égőket tápláló vezetékekbe gyakorlatilag azonos gáz és pormennyiség kerül. E megoldásnál nem akadályozza a szénpor egyenletes eloszlását, hogy a szénpor főleg a kerületi részekre sodródott ki. A berendezés másik jellegzetessége az, hogy a gáz forgó mozgását megszüntetjük. Az 1. és 2. ábrák a találmány szerinti berendezés példák éppeni kiviteli alakját szemléltetik hossz- és keresztmetszetben, melynél a poros gáz elvezetése két, a 'gázszétválasztás síkjába eső irányú gyűjtővezetékkel történik. A 3. és 4. ábrák újabb példaképpeni kiviteli mutatnak be, melynél a poros gáz elvezetése kél, a gáz szétválasztás síkjához képest szög alatt elhelyezett gyűjtővezetékkel történik. Az első lépésben a tangenciális sebességet lecsökkentjük azáltal, hogy az 1 eső átmérőjét növeljük és egy 2 bővülő belső maggal a gáz mozgását a forgástengelytől távolabb tereljük. Az áramlástani perdület tétel értelmében a gáz kerületi sebességkomponense ekkor csökken és a sebességenergia változása kísérletek szerint jó hatásfokkal a gáz nyomásenergiájának megfelelő• mértékű növekedését okozza. A gáz forgásának gyakorlatilag teljes megszüntetése lehetséges a 3 gyűjtővezeték, vagy gyűjtővezetékek segítségével, mely vagy, melyek érintőlegesen csatlakoznak a berendezés kibővített részéhez a gáz forgásának megfelelő értelemben a gáz lehetőség szerint iránytöré-smentes elvesztését biztosítva. A 2, ábra szerinti megoldás további energiavisszanyerés céljából a 3 gyűjtővezetékeknél „csigaház" szerű spirális vonalú kiképzést alkalmaz.