149061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-metil-4-karbalkoxi-5-cián-6-piridon előállítására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ' -0 -ÍJ. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.061. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — GO—757. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás 2-metil-4-karbalkoxi-5-cián-6-piridon előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest, Országos Atomenergia Bizottság, Izotópelosztó Intézet, Budapest Feltalálók: Fuchs Oszkár tud. o. v. Gyógyszeripari Kutató Intézet (25%), Senkariuk Vladimír tud. o. v., Gyógyszeripari Kutató Intézet (25%), Hoffmann István tud. munkatárs, Gyógyszeripari Kutató Intézet (20%), Losonci Györgyné tud. munkatárs, Gyógyszeripari Kutató Intézet (20%), Teplán István tud, munkatárs, O. A. B. Izotóp elosztó (10%) A bejelentés napja: I960, augusztus 16. Ismeretes, hogy a 2-metil-4-kar.balkoxi-5-cián-6-piridonok a Bű-vitamin előállításának során fontos és alapvető kiinduló anyagok. E vegyületeket az irodalom (Ichiba. Emoto: Sei. Pap. I. P. C. R. 38, 347 [1941]; Wuest, Bigot, Boer: Recueil 78, 227 [1959]; Claisen, Stylos: Ber., 20, 2188 [1887]; Royals: Am. Chem. Soc. 67, 1509 [1945]) szerint úgy állítjuk élő, hogy díalkiloxalát, aceton és nátriumalkoholát kondenzációjával előállított acetilpiroszőlősavéisztert kipreparálnak, desztillációval tisztítják, majd kondenzálószerek (pl. dietilamin, piperidin) jelenlétében, ciánacetarniddai reagáltatják. Ismeretes az irodalomban (Am. Chem. Soc. 80, 8247 [1958]) olyan eljárás is, amely szerint az acetilpiroszőlősavészter nátriumsóját reagáltatjuk, kipreparálás után feleslegben alkalmazott ciánacetarniddai. A leírt eljárások szerint kapott nyersterméket szükség esetén forró ecetsavból kristályosítják át. Az ismert eljárások legfőbb hátránya a 65—75% között mozgó viszonylag alacsony kitermelés. További hátrányuk abban rejlik, hogy az acetilpiroszőlősavéisztert vagy ennek "nátriumsóját külön kell izolálni. Hátrányos az is, hogy a legértékesebb reakciókomponens, a ciánacetamid egy része veszendőbe megy egy sor olyan melléktermék keletkezése mellett, amelyek nagybani kivitelezésnél a. termék, tisztítását csaknem kivihetetlenné teszik. A termék ecetsavas átkrístályosítáisa nehezen kivitelezhető és veszteséges művelet. Kísérleteink alapján arra a .meglepő felismerésre jutottunk, hogy ha a díalkiloxalát és aceton keverékét friss nátriumalkoholát oldatba adagoljuk, majd a reakcióelegyet ciánacetamid ekvivalens mennyiségének 75—85%-ával kondenzálószer nélkül 45—55 C°~on reagáltatjuk, vizes oldás és savanyítás után. jó kitermeléssel különíthető el a 2-metil-4-karbalkoxi-5-cián-6-piridon. Az elért eredmény nem volt előre látható, hiszen az irodalom szerint, az acetilpiroszőiősavésztert, vagy annak nátriumsóját minden esetben elkülönítik. Eljárásunk előnye, hogy egyszerűen, egy lépésben, kondenzálószerek használata nélkül, lényegesen jobb (95% körüli) kitermeléssel kapjuk a jelentősen tisztább terméket és az eljárás során a legértékesebb ciánacetamid reakciókomponenst közel kvantitatíve hasznosítjuk. Példák: 1. 770 g íémnátrium 15 1 absz. etanollal készüli oldatába 3—4 óra alatt 30—40 C° közötti hőmérsékleten becsurgatjuk 4320 g dietiloxalát és 1740 g absz. aceton elegyét. A nyert reakcióelegyet 2050 g ciánacetamid dal (elméleti mennyiség 80%-a) ás 10 1 alkohollal 4—5 órán keresztül 45—55 C° közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. A nyert rekcióelegybe .becsurgatjuk 2,5 1 konc. sósav 7,5 1 vízzel készült oldatát. 1 órai kevertetée után a kivált anyagot a készülékbői kiszívatjuk, ha szükséges az elegy pH-ját ásványi, vagy szerves savval 3—3,5-re állítjuk, a terméket szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Nyered ék: 4900 g 2-metil-4-k.arbetoxi-5-eián-6-piridon. Olvadáspont: 210—212 C°, kitermelés 95,5%. 2. Az 1. példa szerint eljárva, dimetiloxalát és