149045. lajstromszámú szabadalom • Dekádikusan kapcsolható kvarcvezérlésű frekvenciagenerátor

149.045 3 ák azonos sávszélessége a 0,1 kHz és 10 kHz jel­zésű fokozatokban történt egytizedes frekvencia és •sávszélességosztás eredménye. így pl. a 0,1 kHz jelzésű fokozatban nyerhető tíz eredőfrekvencia 100 kHz sávszélessége a 100 kHz jelzésű fokozat kimenetén vizsgálva ezredrésziére csokikén,. Az 1,0 MHz jelzésű dekádfokozat főbb részei: A dekádkapcsoló (as), frekvencia-keverők (bs) és frekvencia-sokszorozó (cn). A kapcsolóhoz (as) — a tápgenerátorcsoporlban —-2— előállított tizen­egy tápfrekvencia közül —• az Fi, F7, Fa, F9 és Fiö frekvencia van vezetve. A dekádf okozat be­menetére (V) vezetett és 100 kHz sávszélességben változtatható frekvenciák [10 x (í'o, f 1, . . . f 9999) = = fx], frekvencia-keverőkben (b5 ) összegeződnek az a5 kapcsoló által választott tápfrekvenciákkal mind a tíz kapcsolási helyzetben- így az a i> a 2> 33, ia4, as, jelzésű dekádkapcsotók segítségéivel vál­toztatható eredőfrekvenciák száma százezer 1,0 MHz sávszélességen belül [10 x (fxo, fxi,... f X 9), mely frekvenciákat és azok sávszélességét jelzésű frekvencia-sokszorozó tízszeresére alakítja át. A frekvencia-sokszoroző (cn ) kimenet azonos a 10 MHz jelzésű fokozat bemenetével (VI). A 10 MHz jelzésű fokozat a kialakított l'O MHz sávszélességben dekádikusan változtatható frek­venciából a kapcsoló (ar,) ós frekvenciakeverők segítségével három frekvenciasávot képez. A kapcsolt frekvenciasávok a három kapcsolási helyzetnek megfelelően: I. 0,1, "o,1001,... 9,9999 MHz " II. 10, 0,1001,. . .19,9999 MHz III. 20, 20,0001,.. .20,9999 MHz A dekádgenerátorban alkalmazott frekvenciake­verők kapcsolását a 2. ábra, a frekvenciaosztó áramkörök kapcsolását a 3. és 4. ábra ismerteti. A kapcsolásokban alkalmazott elektroncső típus trióda (V). Két frekvencia keverése a 2. ábra szerint iá kö­vetkező módon történik: A keverendő frekvenciák fi és Í2 a Ci, illetve a C2 kondenzátorokon át vannak a trióda (V) ve­zérlőrácsához (g) vezetve. Az additív (összegező) keverésből származó hasznosított eredőfrekvencia (f;0 az anódkörbe kapcsolt és f?, frekvenciára han­golt szűrőn (5) keresztül a C3 kimeneten jelenik meg. A frekvenciaosztó áramkörök ún. vissza táplálá­sé* (Szuperregeneratív) rendszerűek. Annyiban különböznek az ismert kapcsolásoktól, hogy két db többrácsos elektroncső helyett ; alacsonyabb rendszámú alharmonikus képzése esetén a keverő egy (V) trióda, a harmonikus generátor (D) dióda. Nagyobb rendszámú alharmonikus előállításához harmonikus generátorként is trióda van felhasz­nálva. A 3. ábra alacsonyabb rendszámú (tíz alatt) al­harmonikus képzésére használt frekvenciaosztó kapcsolását közli. Az osztandó f frekvencia a ci és co kondenzátorokon keresztül a trióda (V) ve­zérlőrácsára (g) van vezetve. Az osztásból szárma­zó alharmonikus ( f) az anódkörbe kapcsolt rezgő­n körön (7) jelenik meg. A dióda (D) mint harmo­nikusgenerátor a C3 kondenzátoron keresztül rá­vezetett f frekvenciát eltorzítja. Az így képzett n felharmonikusok közül a dióda áramkörébe kap­csolt rezgőkör (6) kiválasztja és föltranszformálja az f (n—1) értékű felharmonikust. A rezgőkörön n (6) megjelenő f (n—1) értékű frekvencia az osz­n tandó f frekvenciával együtt (a C2 kondenzátoron keresztül) jelen van a trióda (V) vezérlőrácsán (g). A két frekvencia különbségéből keveréssel léte­sül az f értékű alharmonikus. A freikveiniciaosz­n tást a vezérlés által keltett tranziens rezgések in­dítják el. A 4. ábra nagyobb rendszámú (tíz és ennél na­gyobb) alharmonikus képzésére alkalmas frekven­ciaosztó kapcsolását közli. Az osztandó f frekven­cia a ci és c2 kondenzátorokon keresztül a keve­rőcső (Vi) vezérlőrácsához (gi) van vezetve. Az osztásból származó alharmonikus a cső (Vi) anód­körébe kapcsolt rezgőkörön (7) jelenik meg. A V2 trióda mint harmonikusgenerátor a C3 kondenzá­toron keresztül a vezérlő rácsára vezetett f frek­n venciát eltorzítja és egyben erősíti a keltett fel­harmonikusukat. Az anódkörbe kapcsolt rezgőkör (6) kiválasztja az f (n—1) értékű felharmonikust. n A rezgőkörből a kiválasztott f (n—1) értékű frek­n vencia az osztandó f frekvenciával együtt megje­lenik a Vi cső vezérlőrácsán. A két frekvencia különbségéből keveréssel képezi a Vi trióda az f n értékű alharmonikust. A frekvenciaosztást a ve­zérlés által keltett tranziens rezgések indítják el. A leírásból kitűnik, hogy a frekvenciadekád ösz­szetevői az egyes dekádfokozatokban úgy vannak képezve, hogy a bemeneti frekvencia és a kapcsoló által választott három tápfrekvencia keveréséből minden kapcsolási helyzetben egy kimeneti frek­vencia van eslőállítva. így a tíz kimenőfrekvencia olyan kis frekven­ciaátfogással (0,02) rendelkezik, hogy a keverőben és frekvenciaosztóban fix hangolású egy ill. két­rezgőkörös szűrők alkalmazása elegendő. Szabadalmi igénypontok: 1. Dekádikusan beállítható frekvenciájú kvarc­vezérlésű frekvenciagenerátoir, melyet kvarckris­tály vezérelt oscillator, (1) annak frekvenciájából — pl. osztással, többszörözéssel — állandó úgyne­vezett tápfrekvenciákat előállító tápgenerátorcso­port, (2) továbbá olyan dekádfokozatok (3) soroza­ta jellemez, amelyek mindenike frekvenciakeve­rőt, dekádkapcsolót és esetleg frekvenciaosztót il­letve frekvenciascikszorozót tartalmaz, amelyek ré­vén a bemeneti frekvencia és a dekádkapcsolóval kiválasztható három vagy több tápfrekvencia ke­verésével tíz különböző frekvencia állítható elő, melyek a következő dekád bemeneti frekvenciái gyanánt szolgálnak. 2. Az 1. igénypont szerinti frekvenciagenerátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a legmaga­sabb helvi értékű dekádfokozat tízállású ún. de-

Next

/
Oldalképek
Tartalom