149037. lajstromszámú szabadalom • Műanyagokra képek, ábrák, rajzolatok felvitele, a jeleknek a műanyagba ágyazásával

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.037. SZÁM 57. d. 1. OSZTÁLY — BU—229. ALAPSZÁM Műanyagokra képek, ábrák, rajzolatok felvitele a jeleknek a műanyagba ágyazásával Feltalálók: Búzás Ferenc nyomdaipari szakmérnök és Sziráki Pál kemigrafus, mindketten Budapesten Ä bejelentés napja: 1959. november 11. A műanyagok hatalmas arányú térhódítása következtében mind többször válik szükségessé, hogy műanyagok felületére ábrákat, osztásokat, képeket kell felvinni egy, vagy több színben oly módon, hogy azok tartósan ellenálljanak mechanikai behatásoknak. • A műanyagok felületére eddig képeket, jeleket egyes, nyomdaipari sokszorosító, vagy megfelelő fotomechanikai eljárással vittek fel. Ezen. eljárások a jeleket alkotó képelemeket csak a műanyag felületére rakják, így azok mechanikai behatásoknak rosszul, vagy egyáltalán nem állnak ellen. Jelen találmány szerinti eljárásnak az az előnye, hogy bármilyen műanyagra és felületre (sík vagy forgástestre) lehet képet egy, vagy több színben tartósan rögzíteni, beleágyazva a képet alkotó színezéket a műanyagba (és nein a műanyag felületére, mint eddig), mely ellenáll mindennemű mechanikai behatásnak, egészen addig, míg a beszívott festékréteg az anyaggal együtt le nem kopik. A kép felvitelét nem. gátolja sem a műanyag formája, sem a vastagsága. Az eljárás lényege a következő: A műanyag felületére valamely ismert fotomechanikai eljárással, esetleg egyéb úton, pl. szitával, a rajzolat negatív képét visszük fel, amely az általa takart helyeken megvédeni képes az illető műanyag oldó-, illetve duzzasztószerének behatásától. Ilyen anyag pl. az enyv, a polivinilalkohol stb. A következő lépés a műanyagot oldó, duzzasztó vagy lágyító anyagában oldott szinezék felvitele. A színezék az oldó-, vagy duzzasztószer hatására a szabadon maradt műanyagfelületet tartóson megfesti. A festési idő megválasztásával a műanyag felületét vgy nagyobb mélységét is megfeKthetjük. Amennyiben a kívánt szín nem oldódik az általunk a műanyaghoz megfelelőnek tartott oldószerben, akkor a színezéket saját oldószerében oldjuk és ezt elegyítjük a műanyagot oldó- vagy duzzasztószeréhez, úgy választva meg a festék anyagát, nehogy az -oldószer keverékében a festék kicsapódjon. A festék felszívódása után a iakaró réteget lúgos vagy savas közegben keféléssel eltávolítjuk. Az így előállított képek, rajzolatok, savaknak és lúgoknak is ellen állnak. A színezék műanyagba ágyazása történhet a műanyagot oldó, duzzasztó, vagy lágyító anyagával különkülön, vagy ezek keverékével. Egy védőréteggel több színt is felvihetünk, amennyiben azok helyileg megfelelő maszkolással elhatárolhatók. Több színű kép esetében több negatív kép egymásutáni felvitelével is beágyazhatjuk a színezéket a műanyagba oly módon, hogy a negatív kép mindig csak a színnek megfelelő területet hagyja szabadon. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példák egyike szolgálhat: 1. A műanyag felületét iszapolt krétapor péppel áttöröljük, majd erőteljes öblítés után centrifugában leöntjük egy, a nyomdatechnikában ismert kromát kolloiddal (pl. 1 liter meleg vízben feloldunk 120 g enyvet, vagy zselatint, ehhez hozzáadunk 100 com 20%-os amimóniumbikromít oldatot, amit előzőleg ammóniával kivilágosítottunk), majd száradás után diapozitív alatt megvilágítjuk. A megfelelő expozíciós idő után a meg nem világított részeket meleg vízben kioldjuk. A visszamaradt enyvkép az eredeti rajzolat negatív képét adja. Az így kezelt műanyagot oldószeres szinezékkel kezeljük. (Pl. 1 liter műnyagot oldó duzzasztó-, vagy lágyítószerben feloldunk 3—15 g kívánt színű „Sudan" festéket.) Az oldószer az enyv kép által nem védett műanyag felületet megtámadja, felduzzasztja. Az oldószer útján a szinezék megfesti a felduzzasztott műanyag részeket. Száradás után a megfestett műanyag-képrészek visszahúzódnak az alapanyag szintjébe, tehát azzal szervesen összefügg.