149021. lajstromszámú szabadalom • Körsugárzó ipari röntgenkészülék
Megjelent: 1962. március 15. MAGVAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •fiT -5j-SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.021, SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — VA—870. ALAPSZÁM Körsugárzó ipari röntgenkészülék Feltalálók: Varga Géza és Konkoly Tibor old. gépészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1960. március 4. Nagyobb átmérőjű csővezetékeik hegesztési varratai a legkedvezőbben sugárvizsgálattal ellenőrazihe.tők a csővezeték hosszában, mozgatható sugárforrásról, mely annak felületét néhány cm szélességben a varratíkeirület teljes hosszaiban körben egyszerre átsugározza (körsugárzás). Ez esetben az illesztési varratok egyetlen felvétellel ellenőrizhetők a cső külső felületén elhelyezett -filmiszalaggal. A legcélszerűbben sugárforrásként izotópok, vagy speciális kiképzésű anóddal ellátott röntgencsöveik használhatók egytanfcos kivitelben, a transzformátorral közös burában, mint azt az 1. ábra szemlélteti. A röntgencső anódja (1') a sugárforrás burájából kinyúló anódcső (1) végében foglal helyet és a cső tengelyére merőleges síkú vagy kúp alakú fókusszal bír a körsugáirzás (2) létrehozáséra,. A fejlődő meleg elvezetésére az anód vízzel hűtendő, vagy erős bordázattal látandó el káros túlmelegedés elkerülésére. Az anód1 érinthetőség céljából földelendő. Az ábrán láthatók a röntgencső izzószálát fűtő transzformátor (3), a nagyfeszültséget gerjesztő transzformátor (4), melyek a röntgencsővel együtt olajjal töltött földeit férnburkolatban (5) foglalnak helyet az ún. röntgengenerátort alkotva. Az anód földelése miatt a tekercselés (4) és a röntgencső IkatóáVja (6) a cső teljes kapocsfeszültségére méretezenidő az általánosain használt középföldlelésű készülékkel szemben, melyek transzformátorai félfeszültségre szágeteleindök. Ezen felül a röntgengenerátorból kinyúló anódcső (1) végéiben elhelyezett anódon (1') képződő meleg elvezetése céljából vízihűtő szerkezet, . vagy nagyméretű hűtőibdrdázat szükséges a 2. bekezdésben elmondottak szerint, melyek a röntgengenerátornak a vizsgált csővezetékiben (8) való mozgatihatósáigát megnehezítik és az üzembiztonságot csökikentiik. Az (5) fórrJbuirkolatból kiálló cső (1) hossza a vizsgálandó cső méretei szerint 0,3—1,0 m hosszat is elérhet, ha az anódot ily mélyre kell albba íbetolnii. Nagy lkatódsugárthossz a fűtőszál és az anód között aránylag komplikált fókuszáló szerkezetet kíván kis fófcuszméiret biztosi fására kellő képélesség céljából. A jelen találmány szerinti kivitel kiküszöböli a fenti hátrányokat azáltal, bogy a cső anódját az eddigi körsugárzó csöveknél ''használt fenti megoldással Sízeimben a transzformátor szigetelő olajának terébe helyezzük. Ezáltal a'z anódon képződő meleg túlnyomó részét a környező, nagy hőkapacitáBÚ olaj veszi fel minden külön hűtőszerkezet nélkül, miáltal a 'képződő 'meleg az ily vizsgálatoknál jellegzetes kis üzemidőt követő nagy pihenési idők miatt átlagban kis hőemelkedést okoz, mely mélyen alatta marad a 'megengedeti; kib. 50—60 C° határnak. A találmány egyik kiviteli formáját szemléltető 2. ábrán látható csőíófcuBZ {¥) kúp alakú, de az lehet az 1. ábrán látható anódnak megfelelően, a eső tengelyére merőleges síkban elhelyezett lap alakú is anélkül, hogy ezen változat a találmány lényegét érintené, minthogy mindkét esetben körsugárzást (2) nyerünk. A körsugárzás sugárátbocsátó (könnyűfém vagy vékonyfalú acélcsőiből álló) buirkolatpaláston keresztül lép ki (7) és halad a varraton (9) keresztül a vizsgált vanratfelületet burkoló filmre (10). A nagyfeszültségű 'trainszfoíranáto'r-teker'cs ezen megoldásánál két félfeszültségű részből (4' és 4") áll, melyek egyik vége a generátor burkolatán át (5) földelt, a két másik vég a cső anódjához ill. katódjához csatlakozik, maga a röntgencső a két félfeszjültségű transzfoinrnátar között foglal helyet, az olaj fürdőben. Az egyik nagyfeszültségű trantszformiátor (4') és a fűtőtinanszfoirmátor (3) primer oldalai az u,, U, V átvezető szigetelőkön át közvetlenül a hálózatra kapcsolhatók, a másik nagyfeszültségű transzformátoir (4") két leágazáson át. kapja a primer oldali feszültséget az U és V átvezetőkről. A két leágazó vezeték tizedmiilliméter vastag alumínium szalagokból áll, melyek sugárelnyelése oly csekély, hogy árnyékuk a körsugárzáistaan nem.
