149007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vörösbor önműködő erjesztésére
Megjeleni: 1962. íebruár 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁSS % % ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.007, fT'U' 6. c. OSZTÁLY - SO- 6G1. / -öZAlV! SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés vörösbor önműködő erjesztésére Szőlészeti Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Mercz Árpád, Prehoda József, tudományos munkatársak, Érczhogyi Lá?; gyakarnok, Budapest A bejelentés napja: 1953. május 2". zló tudományos \ *~ i mu ív isiméi i íme rí i U t l y t )' f etc 1+ 11 i u i ol 1 \ ' l'c le e n ^ iL ~ ,i s^ _, \ 1 n \t \oiosbo'-ciií d mmc1 i k z t <-cp n ÍJ beavi11 i7 (ei j1 i'i- ittrO neu ui Um t ih 11 \ * i biik^/n í Iilit^ok H ut1 r-") i n eietekben n j i 1 nn ebben m° o 1 tide, \ )i 1 ' K s mu leid i u\ -. zelese. Az erjedés következtében keletkező széndioxid (CO2) a bogyóhéjakat és magvakat a must felületére emeli, melyek ott úgynevezett törkölykalapot képeznek. A törkölykalap vastagsága — a vörösbort adó szőlő minőségétől függően 290 — 400 hl-es (nagyüzemi méretű) erjesztőtaríáiyban az 1—1,5 m-t is eléri. A törköb/kalap felső harmada (fele) a mustbői kiemelkedik, ezáltal a musttal nem érintkezik. Ebből kifolyólag 1. felületén a levegő kedvelő (aerob) baktériumok elszaporo diiak, 2. a bogyóhéj sejtekben levő szín- és oserzőanyagok kioldása nem tökéletes, 3. a törkölykalap felső felülete erős oxidációs hatásoknak van kitéve. A törkölykalap megmunkálására ez ideig kézi erővel végzett csömöszkölést, vagy gépi erővel végzett körfejtést alkalmaztak 2—3 óránként, az erjesztés teljes időtartama alatt. A kézi erővel végzett csömöszkölést a nyílt kádakban alkalmazzák úgy, hogy a törkölykalapot csömöszkölőfával a must felszíne alá merítik. Kisebb, — 50—70 hl-es — erjesztőkádaknál ez igen nehéz fizikai munkát jelent, de nagyüzemi méretű, 200—400 hl-es kádaknál már meg sem oldható, mert az 1—1,5 m-es törkölykalap nem törhető át. A gépi erővel végzett körfej és alkalmával a mustot az erjesztőtartály aljáiból a törkölykalap tetejére fejtik. Ennek az eljárásnak az a legnagyobb hibája, hogy — mivel rendszerint zárt 1 1 -1 11 ll í r c 1 t| 1 f l ' -> bbl ^ 11 í U 1 5 O 11 ttd Lt 1 x ^3 2 -11 a1 U A /•'P'A ner' i í) 1 Lili i < c I en 1 1 1 it i em í 1 Í i 7egzik el +'..-elp' i t :! ) 1 l h i h ^ i 1111 (f l^ f iv ] ib t i ( 7^-> le gépi in m-i. lei iv 1 tel A t 1 t mum- 1 >c J + sen m ^' 1 1 2. s. /t tal c A or f 1( lo f- + ob^ " sok \ ) r lxif a 1 i ob 1 h Li-, pirkad-1) b 11 + \P cnel A 1 ihn Hi ' 1 1 m i 1 «_< tesí -pc'\ in 1«n. fizika , ráfoi ' s 1 h u Piintii u n elv^^i a ut vr$ kalap onuozesei, es amelleit biztosítja a voiosboi jó minőségét. Az ismert automata tartályok hibái: öntözőcsövei fix-ek, ezáltal minden tartálymérethez más és más méretű csöveket keli legyártani. Az öntözőcsövek azonkívül nem állíthatóak, minek következtében nem lehet a mustharang sugarát szabályozni. Kis sugarú mustharang esetében a törkölykalap külső széle öntözést nem kap, így a színanyag kivonása nem tökéletes. Az összekötő elemek nem szerelhetők ki, építésüknél fogva sem tölthetők ki teljesen (felső síkjuk a középpont felé emelkedik) és kitöltő nyílásuk sincsen. Ezért erjesztésen kívül más célra, így pl. bortárolásra nem alkalmasak. A hűtőicsőikötegük alul, a cetmenthordó falán keresztül van kivezetve, ennek következtében csak üres állapotban szerelhetők. Az erjesztés alatti esetleges meghibásodás esetén a tartályt ki kell üríteni, a javítás végrehajtása miatt. Felső tartályuk nyitott, melynek következtében
