148986. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus vezérlésű koronadugó zárógép

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.986. SZÁM 64. b. 20-24. OSZTÁLY — ME-393. ALAPSZÁM Pneumatikus vezérlésű koronadugó zárógép Feltaláló: Méhes András géplakatos, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 3. Pótszabadalom a 146 540 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Ismeretes a 146 540 lajstromszámú törzsszabadalom szerinti fél automatikus koronadugó zárógép, amelynek lényege, hogy pneumatikusan működő berendezéssel van ellátva. A sűrített levegő nyomása következtében a koronadugót tartó felső rész az irányváltó szerkezet vezérlésének megfelelően végezte a zárási műveletet. A lezárandó üveget tartó asztal csupán azt a célt szolgálta, hogy a különböző üveg nagyságának megfelelően állítható volt egy csavarorsó segítségével. A törzsszafoadalom szerinti gép az üzemi gyakorlatban igen jól bevált, növelte a termelékenységet, nem igényelt megerőltető fizikai munkát, a selejtet pedig szinte a nullára csökkentette. Az említett előnyöket azonban tovább lehet növelni a zárógép tökéletesítésével. Az üzemeltetés folyamán bebizonyosodott, hogy a felső levegő vezérlés helyett inkább megfelelőbb a palacktartó asztal vezérlése. A pótszabadalmi bejelentés ezenkívül el van látva egy olyan biztosító szerkezettel is, amely az esetleges üvegtörés vagy üresjárás esetén kikapcsolja a zárógépet és így megakadályozza a gép meghibásodását. A találmánybeli gép egy példakénti kivitelét az 1. ábra vázlatosan oldalnézetben és metszetben ábrázolja, a 2. ábra az irányváltó szerkezet részletes metszetét ábrázolja. A találmány szerinti megoldást az 1., 2. ábra kapcsán ismertetem. /\z —J.— zárógép törzsében légtartálynak kiképzett —2— tartály van elhelyezve, amely a működéshez szükséges sűrített levegőt tartalmazza. A levegő bevezetése a —3— csatlakozón át jut a —2— tartályba. A levegőnyomás nagyságának az ellenőrzésére szolgál a —4— nyomásmérő. A —2— tartályból a sűrített levegő az —5— csatlakozáson keresztül a —6— légszűrőn, majd azon áthaladva a —7— irányváltóba jut. A —8— irányváltókar működtetésével a —9— szelepen és a csőcsatlakozásokon át jut a levegő a munkahenger alsó részébe. A —11— dugattyú a levegő nyomására elmozdul a záráshoz szükséges lökettel. A —12— dugattyúrúdhoz oldható kötéssel kapcsolódik a —14— munkaasztal lapja, amelyre a lezárandó palackot kell helyezni. A záráshoz szükséges löket elvégzése közben a lezárandó palack érintkezik a —16— zárófejjel, amely rugóhatás ellenében működik. A zárás után a —12— dugattyúrúd tovább haladva a zárófejben levő —17— nyomáskíoldó rúdra szerelt ütköző megemeli a —18— emelőt, mely a szelepet működtető —19— rúddal, míg, az alsó részén a —7—irányváltóval van összekötve, miáltal az irányváltóban a szelep kinyit és a henger alsó részeg bői a levegő kiárarnlik, minek következtében a —14— asztal az eredeti helyére visszaáll. Az irányváltókar folyamatos mozgatásával a zárási iművelet akár másodpercenként is megismételhető. A hibás üveg törése vagy a gép üresjárata esetén a zárógép meghibásodását vagy törzsét megakadályozza a házon változtatható helyzetű —15— ütköző bütyök, amelyet a —14— asztal alatt elrendezett —13— mozgató lap vagy rúd hoz működésbe. Az irányváltó kar mechanikus működtetését: helyettesítheti egy elektromágneses vezérlés is, mely esetben a koronadugó zárógép termelésenövelhető és kezelése egyszerűbbé válik. Szabadalmi igénypontok: 1. A 146 540 lajstromszámú törzsszabadalom bármelyik igénypontja szerinti pneumatikus vezérlésű koronadugó zárógép, azzal jellemezve, hogy a palackot dugaszolás közben alátámasztó tányérja (14) kapcsolódik a pneumatikus úton mozgatott dugattyúhoz. 2. Az 1. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a koronadugót támasztó szerve rugóhatás ellenében elmozdítható ütközőhöz kapcsolódik, mely ütköző emelő vagy emelők révén az irányváltó szelepet működteti. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti gép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az irányváltó sze-