148981. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alakmaró, illetve gravírozó félautomaták, különösen Billéter félautomaták vezértárcsáinak elkészítésére

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.981. SZÁM 49. b. OSZTÁLY — MA—949. ALAPSZÁM Berendezés alakmaró, illetve gravírozó félautomaták, különösen Biliéter félautomaták vezértárcsáinak elkészítésére Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Tóth Pál oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. június 6. SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Az alakmaró, illetőleg gravírozó félautomaták vezértárcsáinak elkészítésénél az eddigi tervezési és gyártási módszerek a tárcsák általános profilgörbékből álló rendkívüli csipkézettsége miatt gyakorlatilag nem voltak használhatók. A tárcsák profilgörbéinek egyes pontjait számítással is nehezen és hosszan tar tóan lehet csak meghatározni, mert egy-egy tárcsakészletnél általában néhány ezer pont poláris koordinátáit kellene meghatározni, és utána ezeket a koordinátákat nagy pontossággal helyzetfúrógépen kellene bejelölni. Ez igen hosszadalmas és nagyon drága művelet lenne. A tárcsák bejelölése és elkészítése számítás nélkül könnyen és gyorsan történhet a találmány szerinti készülék segítségével. A találmány szerint a munkadarab nagyított rajzát sagy sablonját a szerszámgép mozgásaihoz hasonló mozgásokat biztosító készülékbe helyezzük, és e sablont, vagy nagyított rajzot meghatározott sorrend szerint letapogatva a nyers tárcsára a tárcsaprofil pontjait célszerűen pontozással rájelöljük, majd az így kijelölt profilt a tárcsán kivágjuk. A találmány szerinti berendezés egy kiviteli változata alkalmas a tárcsák profiljának finom megmunkálására is. Az eljárás megértéséhez szükséges a szerszámgép működési elvének ismerete. , Az alakmaró, illetve gravírozó félautomatáknál i a marási, illetve gravírozási művelet egyrészt a | munkadarab, másrészt a megmunkáló szerszám mozgásaiból van összetéve, mint ezt vázlatosan ! az 1. ábra mutatja. Itt az 1. tárgyasztalra helyezett munkadarab mozgása a forgácsolási művelet alatt egy külső 2 függőleges tengely körül történő állandó r sugarú köríves mozgásból és egy a 3 nyíl irányába történő egyenesvonalú függőleges mozgásból állhat. A köríves mozgást a 4 vezértárcsa, a függőleges mozgást piedig az 5 harangtárcsa vezérli a 6 és 7 karok közvetítésével. A 8 forgácsoló szerszám mozgása saját tengely körüli forgásán kívül csak egyféle lehet, a vízszintes síkban történő a 9 függőleges tengely körüli r sugarú köríves mozgás, amely á munkadarab előbbiekben leírt köríves mozgására a középhelyzetben legtöbbször — de nem szükségképpen — közel merőleges irányú. A 8 forgácsoló Ezerszám vezérlését a 10 vezértárcsa végzi a 11 tapintókar közvetítésével. A felsorolt mozgások a gépet a legkülönfélébb marási és gravírozási művelet elvégzésére teszik alkalmassá, mégpedig az ábrán láthatóan úgy, hogy a vezértárcsákról vezérelt elmozdulások kicsinyítve kerülnek át a munkadarabra, illletve a szerszámra a pontosság fokozása érdekében. A kicsinyítés mértéke m == R/r. A találmány szerinti berendezésnél a gép mozgásviszonyait megfordítjuk és a munkadarabnak megfelelően jelöljük be a kormánytárcsákat. A pontosság fokozása érdekében célszerű azonban a munkadarab helyett annak nagyított rajzáról vagy nagyított sablonjáról elkészíteni a vezértárcsákat, tehát a munkagéphez képest fordított irányú módosítást alkalmazunk. Ekkor azonban nem lehet a gép kinematikáját egyszerűen megfordítani, hanem olyan mechanizmust kell kialakítani, amely a kicsinyítésből nagyítást létrehozó szerkezetnél a fellépő kinematikai különbségek ellenére bizonyos feltételeket kielégít. Ezek a következők: a) A vezérlőtárcsák egyes pontjait bejelölő szerszámoknak (célszerűen pontozóknak) a munkagép tapintóinak pályájával azonos sugarú R íven kell mozogniuk (Biliéter félautomata esetén ennek értéke 360 mm). b) Az előző pontban leírt R sugarakhoz viszonyítva a bejelölendő vezértárcsáknak ugyanolyan viszonylagos helyzetben, kell lenniük, mint majd a munkagépen lesznek a tapintóélek pályáihoz képest. c) A nagyított rajzot vagy modellt letapogató szervnek, pl. tűnek az előbbiekhez viszonyítva mindig olyan geometriailag hasonló helyzetben kell lenni, mint ahogyan az automatán a megmunkáló szerszám van a munkadarabhoz viszonyítva.