148977. lajstromszámú szabadalom • Hordozható rajzeszköz

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.977. SZÁM 42. a. 11—15. OSZTÁLY — LE—362. ALAPSZÁM Hordozható rajzeszköz Feltalálók: Lévai Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest, és Mészáros Árpád oki. gépészmérnök, Zsámbék A bejelentés napja: 1959. október 13. Ismeretes, hogy rajzok, külünösen műszaki raj­zok készítésénél a rajzeszközökkel szemben sok­rétű követelményt támasztunk. Ezért a rajzeszköz jóságának feltétele, hogy vele egymással párhuza­mos és merőleges, valamint a rajzeszközzel be­állítható, egymással tetszés szerint lezárt szögű egyeneseket lehessen rajzolni, emellett kezelése egyszerű legyen. A feltételeket többé-kevésbé a sokféle rend­szerű ismert rajzeszköz kielégítik. E rajzeszközök közös jellemzője, hogy sok alkatrészből állnak, igen pontos megmunkálást kívánnak, amiből kö­vetkezik, hogy előállításuk meglehetősen költsé­ges. Mindezeken felül, általában mindegyiknek hátránya, hogy helyhezkötötten lehet csak őket alkalmazni, továbbá nincs rajtuk olyan segéd­berendezés, amely lehetővé teszi egymástól kis, de egyenlő távolságra húzott párhuzamosok gyors rajzolását, amik pedig a műszaki rajzoknál állan­dóan előforduló műveletek, a sraffozások meg­követelnek. A találmány olyan rajzeszköz, ami a felsorolt követelményeknek eleget tesz, ezenfelül lénye­ges előnye, hogy nem helyhez kötött, hanem hor­dozható, pl. iskolai célokra aktatáskába tehető, miként egy vonalzó, továbbá lehetővé teszi a kis és egyenlő távolságban levő párhuzamos egyene­sek gyors rajzolását automatikus vezérlésével. Mindezeken felül jellemzpje, hogy előállítási ára nagyságrenddel kisebb az eddig ismert hasonló feladatokat megoldó rajzeszközök áránál. A találmány szerinti hordozható rajzeszköz egy ismert párhuzamvonalzó továbbfejlesztése. Ennek megfelelően egy ismert, egyenes vonalzóból áll, amelyen tetszésszerinti osztású furatok vannak. A vonalzó további ismert része egy hengert foglal magába úgy, hogy annak csapágyazása a vonalzó megfelelően kiképzett részében foglal helyet. A hengeren nagyemelkedésű menet nyer elhe­lyezést, amelynek elfordulása a vonalzó egy arra a célra kiképzett nyílásán megfigyelhető. Ez az ismert szerkezet lehetővé teszi, hogy a rajzeszköz használója egyeneseket egymással pár­huzamosan vagy merőlegesen rajzoljon könnyű­szerrel. Ez azáltal lehetséges, mivel a vonalzó egyrészt a rajzszer (pl. ceruza) vezetésére szolgáló oldalhoz közel f elf ekézik a rajz síkjára egy vonal mentén, másrészt a vonalzóban ágyazott henger két gyűrű alakú és érdesített felületen íelfekszik ugyancsak a rajz síkjára. Párhuzamos egyenesek rajzolása esetén a vonalzó mozgás-irányát a hen­ger gördülése szabja meg. Mivel a gördülőkörök átmérői azonosak, a vonalzó egyenes irányban mozdul el és így lehetővé teszi a párhuzamosok rajzolását anélkül, hogy a rajzeszköz rögzítve lenne rajztáblához, vagy bármely más egyébhez. A párhuzamosok egymástól mért távolsága a nagy emelkedésű menet felett elhelyezett skálán közvetlen leolvasható,"mivel a párhuzamosok egy­mástól való távolsága egyenes arányban van a henger körülfordulásával, az pedig a rajta kikép­zett menet emelkedésévei. Merőlegeseknek köny­nyű rajzolása a vonalzó furatai segítségével egy­szerű módon lehetségesek úgy. hogy a merőleges egyenesek körül az egyik egyenest a vonalzó mentén, a másikat pedig a vonalzó egyik furatába helyezett rajzszerrel, tovagördülő hengerrel kell meghúzni. Ezen ismert, egyszerű szerkezetet teszi további feladatok elvégzésére alkalmassá a találmány úgy, hogy azzal egymással tetszőleges szöget be­záró egyeneseket, továbbá egymástól egyenletes távolságra levő párhuzamos egyeneseket lehessen egyszerű módon rajzolni, mind emellett a rajz­gép előállítási ára ne emelkedjék jelentős mér­tékben. A találmány szerint az ismert rajzeszköz egyik végén olyan szerkezetet helyezünk el, amely a vonalzó egyik végét megemeli úgy, hogy a hen­gernek a vonalzó megemelt vége felőli érdesített gördülőköre eltávolodjon a rajz síkjától, ugyan­akkor a vonalzó megemelt vége a szerkezetnek a vonalzó arra megfelelően kiképzett részében elhelyezett és gyakorlatilag a rajz síkján egy ponton felfekvő, a henger tengelyvonalában, vagy annak közeli környezetében levő csúcsán nyug­szik. A vonalzó megemelt állapotában egyrészt a támasztó csúcs körüli elfordulása, másrészt a hengernek a nem megemelt gördülőkörén történő

Next

/
Oldalképek
Tartalom