148966. lajstromszámú szabadalom • Centrifugál szabályozó belsőégésű erőgépekhez

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.966 SZÁM 60. OSZTÁLY HA—599. ALAPSZÁM Centrifugál szabályozó belsőégésű erőgépekhez Harsányi Béla oki. gépészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. január 30. A belsőégésű erőgépek ismeretes centrifugál szabályozói bizonyos érzéketlenséggel bírnak. Az eddigi szerkezetekben a fellépő súrlódások változásai és a röpsúlyok négyzetesen változó ereje a helyes szabályozás követelményét — azt, hogy a kijelölt tartományban bármely fordulatszámnál az egynlőtlenségi fok közel azonos legyen — torzítják. A fordulatszám csökkenésével csökken a szabályózó érzékenysége és a kis fordulatszámoknál a szabályozás lassúvá és bizonytalanná válik. A találmány úgy kíván a szabályozó érzéketlenségén segíteni, hogy az erőgép egész szabályozási tartományában a centrifugál szabályozó tengelyét tartja a megengedett egyenlőtlenségi foknak megfelelő fordulatszám határok között állandónak, ezért a tengely meghajtására ,e cél lehető megközelítésére megfelelő kúpos vagy hyperbolikus forgásfelületekkel kiképzett változtatható dörzshajtást alkalmaz, amellyel egyben a szabályzó működését kedvező értelemben módosítja. A találmány elsősorban a mezőgazdasági traktorok motorjainál megkívánt tág fordulatszám határok közötti bármely fordulatszámnál történő helyes szabályozást célozza. A meghajtó tengelyen tengelyirányban állítható hajtótárcsa peremének célszerűen félkemény gumianyagból készült dörzsfelülete és a hajtott tárcsa dörzsfelületét adó kúpfelület, illetve hyperboloid között a súrlódás tényezője a kerületi sebesség függvényében állandónak nem vehető. A szíjhajtás analógiájával az a kerületi sebesség növekedésével növekedik, így a tárcsák között ébredő, a szabályozó tengely meghajtását végző súrlódó erőt a forgásfelületek és az alkalmazott rugók helyes megválasztásával kedvezően változtathatjuk. A hajtott tárcsa súrlódó felülete hyperbolikus forgásfelület, illetve lineáris változás esetén megfelelő kúpszögű kúpfelület. Példaképpen a találmány szerinti megoldás összrezsim szabályozóra alkalmazott két kiviteli alakját mutatjuk be. Mindkét változatban a tárcsák érintkezése helyén ébredő tengelyirányú komponensek a forgásközbeni játékot kedvezően csökkentik. Ezeket az erőket a szabályozó tengelyén a'rugók, és a hajtótárcsánál egy ott alkalmazott radiax golyóscsapágy könnyedén felveszi. Az 1. ábrán az 1 hajtótengelyre csúsztathatóan ékelt 2 hajtó súrlódó tárcsa a 3 villán és rudazaton át a 4 állííókarral állítható. A 2 hajtótárcsa különböző helyzetekbe való állításával az 5 ^zabályozótengelyre szorosan ékelt 6 hajtott súrlódótárcsa útján az áttételi viszony az 1 és az 5 tengelyek között változtatható. A súrlódó kapcsolatot a 7 rugó tartja fenn, s ennek előfeszítése a kerületi sebesség csökkenésével növekedik. A 8 röpsúlyok elmozdulásának megfelelően a 9 tolórúd állítja el az adagoló szerkezetet, amelynek bekötését a 10 menetes csatlakozással lehet rögzíteni. A 9 tolórúddal kapcsolódó szögemelő forgástengelyét a hajtó és hajtott tengelyek középvonalaihoz koordinálva úgy kell kijelölni, hogy azzal a hajtott tárcsa forgásfelületével összhangban, a szabályzóit adagoló elemek működése a szabályozási tartományban legyen korrigálva. A hajtótárcsa két oldalán elhelyezett 11 ütközőkkel a szabályozandó erőgép legkisebb és legnagyobb fordulatát lehet beállítani. A 12 rugó a röpsúlyok centrifugális ereje ellen dolgozik. A 2. ábra szerinti változatban az 5 szabályozó tengelyen a 6 hajtott súrlódó tárcsa működés közben tengelyirányban elcsúszhat, A tárcsák közötti súrlódást a 7 és 12 rugókkal alkotott rendszer biztosítja, amely egyidejűleg az ébredő centrifugális erők ellenében is hat. A fent ismertetett szerkezetek révén, ha a 4 állítókart az üzemanyag adagolás csökkentése irányában állítjuk el, a két súrlódó tárcsa között az áttételi viszony növekedik, ha az állítókart az üzemanyag adagolás növelése irányában állítjuk el, az áttételi viszony csökken. Ezáltal a szabályozó tengely fordulatszáma gyakorlatilag állandó marad a szabályozási zónában. A szerkezet egyszerű eszközökkel előállítható, kopásra nem érzékeny, s így előállítási költsége nincs arányban azzal az előnnyel, amit a megbízható szabályozás jelent.