148944. lajstromszámú szabadalom • Televíziós képcső

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.944 SZÁM 21. a'. 32. OSZTÁLY — EE—732. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Televíziós képcső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltaláló: Fried Henrik mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. január 16. A képcsövek fejlődési iránya a megfelelő ernyőméret mellett a hosszúsági méret minél kisebb értéken való tartása, ill. csökkentése. Hosszúság alatt a képcső ernyője és hátoldala közti távolság értendő. Az utóbbi néhány év leforgása alatt éppen a hosszúsági méretek csökkentése céljából a 70°-os eltérítési szögű képcsövekről a 110°-os képcsövekre tértek át és a szakirodalomból már 135°-os eltérítésű képcsövekkel kapcsolatos kísérletekről is olvashatunk. Az eltérítési szög alatt az elektronsugarak eltérítési szögét értjük, s jóllehet ezen fogalom a szakirodalomból közismert, célszerűnek tartjuk itt röviden ismertetni, különös tekintettel a maximális eltérítési szög fogalmára. Az elektronsugarak eltérítési szögének azt a szöget nevezzük, mellyel az elektronágyúból a képcső optikai tengelyén kilépő sugarakat az elektromágneses vagy egyéb eltérítő rendszer eltéríti az optikai tengely irányából, úgyhogy az egyes elektronsugarak a képcsőernyőnek más-niás pontjára érkeznek. A kialakult gyakorlatnak megfelelően az eltérítési szöget a fennálló teljes szimmetria miatt nem a képcső optikai tengelyétől számítják, bal vagy jobb irányban, hanem eltérítési szögnek a mindkét irányú eltérítés összegét nevezik, tekintve, hogy a már fentebb említett tökéletes szimmetria következtében a bal és jobb irányú eltérítés szögértékben azonosan megegyezik. Természetesen az elektronágyú nem egyetlen sugarat, hanem egy sugárnyalábot lő ki az ernyőre, és az eltérítő rendszer az ernyőnek minden pontjára irányít egy-egy sugarat, az egyes szimmetrikus sugárpárok eltérítési szöge más és más lesz. (Természetesen a pont és a sugár csak geometriai közelítések, a könnyebb érthetőség kedvéért, a valóságban mindig felületelem és elemi sugárnyaláb értendő ez alatt.) Az ernyő közepére jutó sugárpár eltérítési szöge pl. 0 lesz, míg az ernyő legszélére jutó sugárpáré lesz a legnagyobb, vagyis ezt nevezzük maximális eltérítési szögnek. A méretek csökkentésének másik irányvonala az, hogy az elektronágyú 'méreteit igyekeznek csökkenteni. E két út együttes alkalmazásával a képcső hosszúsági méretének további csökkentése az eltérítési szögnek az eddig alkalmazott módokon való növelésével már abba az akadályba ütközik, hogy a kis beesési szög miatt a képcső szélein a pontok mérete sugárirányban jelentősen megnövekedik. Ezt részben a képcsőernyő sugarának csökkentésével szokás kompenzálni, ez viszont abból a szempontból hátrányos, hogy a képcsövön látható kép szemlélése ebben az esetben nagyobb torzítás nélkül csak kisebb nézőszögön belül lehetséges. Az elektronágyú méretcsökkentése sem folytatható bizonyos batáron túl a minőségi követelmények biztosítása mellett. A közvetlen látású lapos képcsöveknél több szabadalom ismeretes, ezek közül a legközismertebb a Gábor Dénes-féle, melynél az elektronsugarat nem a szokásos módon a képcsőiernyő közepén lövik be, hanem az ernyő szélén az ernyő és a hátlapot képező elektródarendszer közé. Ezen elektródarendszerrel az elektronsugárnak az ernyőn való vezérlése elektrosztatikus úton történik. Ezen rendszer rnind gyártás, mind elektromos vezérléstechnika szempontjából bonyolult és költséges. Ezért ez és a hasonló rendszerek a gyakorlatban nem terjedtek el, hanem megmaradtak a laboratóriumi kísérletek stádiumában. A találmányunk szerinti képcső esetében az eltérési szöget igen egyszerű módon sikerült a maximálisra, vagyis 180°-ra növelni, és ezenfelül még további módon is jelentősen sikerült a képcső hosszúsági méretét csökkenteni a mágneses eltérítő rendszernek a csövön belül való elhelyezése révén. Találmányunk közvetlen látású lapos televíziós képcső, melynél az elektronsugarak eltérítési szöge maximális esetben 180°-os. A találmányunk szerinti képcső ezen elektronsugár eltérítési szöget azzal teszi lehetővé, hogy az ismert (mágneses eltérítő berendezésen kívül még egy elektrosztatikus vezérlőelemmel is rendelkezik, mely vezérlőelem előnyösen oly elektródapár, melynek egyik elektródája a képcső-