148942. lajstromszámú szabadalom • Inverterrel működtetett fénycsővilágítási kapcsolás
2 148.942 darabszámú fénycsövek e szekundertekercsekre ellentétes értelmű reaktanciákon keresztül csatlakoznak és ezek a reaktanciák egyik oldalon kapaci tív, másik oldalon induktív jellegűek. Ezen utóbbi kapcsolás egy másik kivitele szerint az áramkör egy további, egyik pólusával a transzformátor egyik szekunder tekercsére, másik pólusával pedig a másik szekunder tekercsre kapcsolt induktivitás után bekötött kapacitást is tartalmazhat. A . találimányt részletesebben az ábrák, kapcsán magyarázzuk, melyek közül az 1. ábra a kapcsolás rezgőkör nélküli változatát, a 2. ábra ennek további kondenzátoros módosulatát, míg a 3. ábra a kapcsolás rezgőkörös változatának legegyszerűbb kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. ábra olyan megoldás változatot mutat, ahol az áramforrás az invertert táplálja, az Inverter transzformátor szekundertekercséről az L (induktivitás) és C (kondenzátor) elemeken keresztül, melyek egyben megfelelő jellegű reaktanciát képviselnek, két fénycsőre csatlakozik. Az inverter'az akkumulátor 24 V-os egyenfeszültségét átalakítja kb. 1 kHz-es frekvenciájú négyszögimpulzusokká. A fénycsöveket két különálló tekercsről, célszerűen egy középen megcsapolt szekundertekercsről működtetjük, az egyiket egy L induktivitáson, a másokat egy C kapacitáson keresztül. A fénycső működtetéséhez ugyanis valamelyik reaktancia feltétlenül szükséges. Esetünkben a kétféle reaktancia egymással ellentétes értelmű és így a transzformátor primer oldalán — helyes méretezés mellett tisztán ohmos terhelés jelentkezik, ami feltétlenül szükséges az átalakító jó működéséhez. A fénycső begyújtásához nagyobb feszültség kell, mint az üzemi feszültség. Tulajdonképpen ezért is kellenek az említett L és C-vel jelzett reaktanciák, amelyek a csövek felfűtése és a fűtés kikapcsolása után egy feszültség-lökést hoznak létre, ami begyújtja a fénycsöveket. Ezen feszültség-lökés növelésével a gyújtási biztonság is javul, ezért előnyt jelent egy további C kapacitás bekapcsolása, mint ez a 2'. ábrán látható. Itt az L, C elemek soros rezgőkört képeznek, ami, mint ismeretes a feszültséget nagyobb feszültségre transzformálják. A C kondenzátoron tehát a gyújtás pillanatában nagyobb feszültség jön létre, mint a teljes szekunder feszültség (U2). A találmányunk szerinti kapcsolás egy másik változata a 3. ábrán bemutatott kapcsolás, amely által a fénycsövekben folyó áramok impulzusszerűsége is kiküszöbölhető. Itt a pl. két 20 W-s fénycsövet sorbakötjük az Lj induktivitással. A kapott két pólussal párhuzamosan kapcsolunk egy C kondenzátort, így tehát rezgőkör jött létre, amelyben már szinuszos rezgések keletkezhetnek. A rezgőkört, hogy valóban szinuszos rezgések tudjanak kialakulni, el kell választani az átalakítótól, amely négyszög impulzusokat szolgáltat. Ez a feladat megoldható egy fojtótekercs (L2 ) beiktatásával. A rezgőkör úgy is kialakítható, hogy a fénycsövek a C kapacitással vannak sorbakötve, így a fénycső számára szinuszos áramot állít elő, s ugyanakkor az átalakító tökéletes működését biztosítja olyannyira, hogy az inverterben alkalmazott és az ábrán nem ábrázolt tranzisztorok érezhetően nem melegszenek, ami a hűtőfelületek és így az egész átalakító méreteinek csökkentése, s természetesen az üzemi biztonság szempontjából is nagy jelentőségű. Ezt az áramkört tekintjük tehát, az összes kívánalmaknak megfelelően optimálisnak. Az 1. és 2. ábrán megadott kapcsolásokhoz viszonyítva ugyanis az inverter még tökéletesebb működését teszi lehetővé. Ez a kapcsolás számos Változatban kivitelezhető, így lehet a fénycső a kapacitással, vagy ".z induktivitással sorbakapcsolt. Lehet több kapacitást és/vagy több induktivitást is alkalmazni, melyek mindegyikéhez legalább egy fénycső lehet sorbakötve. A kapacitások, ill. induktivitások ilyenkor párhuzamosan kapcsoltak. (Több kapacitás és induktivitás alkalmazása esetén tehát, tulajdonképpen több rezgőkört alkotunk.) A bekapcsolt fénycsövek száma mindig növelhető a meglevő fénycsövekhez, újabb fénycsövek párhuzamos kapcsolása révén. A találmány tehát értelemszerűen számos változatban kivitelezhető, az a példaként részletesen ismertetett kivitelekre korlátozva nincs. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés váltakozóáramú fénycsőnek egyenáramú áramforrásról való táplálására az egyenáramot váltakozóárammá átalakító inverter segítségével, azzal jellemezve, hogy a táplálni kívánt legalább egy fénycsőből továbbá legalább egy induktivitásból és legalább egy kapacitásból rezgőkör van kiképezve és e rezgőkör két pólusa az inverter transzformátorához egy, a rezgőkörtől független további induktivitáson keresztül van bekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkörön belül a táplálni kívánt fénycső kapacitással van sorbakötve. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás kivifeli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkörön belül a táplálni kívánt fénycső induktivitással van sorbaköitve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkör több fénycsövet tartalmaz, melyek a rezgőkör egy, vagy több kapacitásával és/vagy a rezgőkör egy, vagy több induktivitásával, ezenfelül esetleg egymással vannak sorbakötve. 5. A 4. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkör egyetlen induktivitást, de több egymással párhuzamosan kötött kapacitást tartalmaz, amelyek mindegyikével legalább egy fénycső van sorbakapcsolva. 6. A 4. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkör egyetlen kapacitást, de több egymással párhuzamosan kötött induktivitást tartalmaz, amelyek mindegyikével legalább egy fénycső van sorbakapcsolva. 7. A 4. igénypont szerinti kapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rezgőkör több
