148920. lajstromszámú szabadalom • Ellenállását periodikusan változtató áramkör, pl. villogó fény előállítására
Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.920. SZÁM 74. d. 8—10. OSZTÁLY — AU-121. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Ellenállását periodikusan változtató áramkör, pl. villogó fény előállítására Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Gellérthegyi Sándor oki. rádiómérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. július 11. Ismeretesek ellenállásukat a terhelés függvényében változtató olyan periodikus kapcsolók, amelyek 1. hődrótos, 2. bírnetallos, 3. mechanikus, kényezervezérlésű, 4. tranzisztoros, mulíivibrátos jelfogó vezérlésű, 5. tranzisztoros L-—C multivibrátoros megoiaasúak. Felhasználási területük igen változatos. Pl. rtalámvilágítás, villogó jelzőlámpák, stb. vezérlésére. A. jelen találmány hasonló célkitűzés megvalósítására szolgál, azonban a leírtakkal szemben jelentős előnyökkel bír. A találmány lényege egy ellenállását periodikusan változtató olyan áramkör, amely tranzisztorok, ellenállások és kondenzátorok célszerű kapcsolatából áll. A találmány felhasználásává] kialakítható szerkezet az ismert hasonló célkitűzést megvalósító szerkezetekkel szemben lényeges előnyökkel rendelkezik, így pl.: J. A hődrótos megoldással szemben: •a) mozgó alkatrészt nem tartalmaz, b) nincsenek áramkört megszakító kontaktusai, ezért nincsen beégési lehetőség, c) működését: külső szennyező anyagok nem befolyásolják, d) azonos teljesítmények mellett helyigénye kit< bb -> miikcdesF c \ c ^ 1 LJe t+ci i c na s.1 - +L •> v t-^t ét.i *. tv ^ i1 <* n c c *o kel tJ't < \. t C-M 1 ) czmnri Tf 'kfpec 2. A bimetallos megoldásokkal szemben ugyanaz, mint 1. a—j-ig. 3. _A mechanikus 'kényszervezérlésűvel szemben ugyanaz, mint 1. a—j-ig, továbbá k) izzó kiégését frekvenciaváltozással jelzi. 4. A tranzisztoros multivibrator jelfogó vezérlésű megoldással szemben ugyanaz, mint 1. a—jig, továbbá k, nem tartalmaz jelfogót, 1. lényegesen kevesebb alkatrészből áll. 5. Tranzisztoros L—C vibrátoros megoldással szembeni előnyei: a) nem tartalmaz transzformátort, b) csak egy kondenzátort tartalmaz, c) olcsóbban állítható elő. A találmány kapcsolási vázlatát a csatolt ábra mutatja. Az áramkör zárásakor —Tr2 — teljesítmény tranzisztor nyit, mert a kis értékű —T3— ellenállás a bázist közel 'kollektorpotenciálra hozza, tehát az —1— izzó kigyullad, ekkor a —Trj— tranzisztor lezárt állapotban van. A nagy áramfelvétel miatt az —1— izzó kollektor felé eső —5— oldalán a feszültség csökken. Ez a feszültségváltozás —C— kondenzátoron keresztül a —Trj— tranzisztor —8— bázisára jut, a —Tri— tranzisztort nyitja. A nyitott —Trj— tranzisztor viszont a —3— bázist közel azonos potenciálra hozza a —-Tr2— tranzisztor —9— emiterével, emiatt ez utóbbi tranzisztor lezár, az —1— izzó elalszik. Ekkor a —C— kondenzátor az előzővel ellenkező feszültségkötést juttat a —Tri— bázisára, mert a terhelő áram 'megszűnte miatt a —Tr2— tranzisztor —4— collektorára újra kapocsfeszültség jut. Ez az impulzus a —Trj — tranzisztort lezárja. Ennek következtében —Tr2 — tranzisztor újra vezet és az ismertetett folyamat ismétlődik.
