148911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferritgyártás során keletkező selejt újbóli feldolgozására
2 148.911 zodunk, ezért -az alábbiakban röviden ismertetjük a hazai ferritgyártásnál -alkalmazott eljárást. Igen nagy tisztaságú Fe2 0 3 , M;nC0 3 és ZnO por különböző arányú keverékét mikronos nagyságrendűre őrlik meg. Nedves őrlés esetén a keveréket szűrőprésen átszűrik, és az így nyert, fcb. 15% nedvességtartalmú masszát szárítószekrényben kb. 2% nedvességtartalmúra szárítják. Az összeszáradt masszát porítják, majd 1000 C° körüli hőmérsékleten elősziniterelik. Az előszinterelt port ismét őrlésnek vetik alá, majd nedves őrlés esetén szűrőprésen szűrik, szárítják, porítják és szitálják. A kapott porból képlékenyítő, ill. préseléskönnyítő ún. ferrit-kötőanyag, pl. 1'0%-os polivinilalkohol-oldat hozzáadásával granulátumot készítenek, és a granuuátumból kb. 1 t/cm2 fajlagos nyomtassál formadarabokat préselnek, amelyeket alagútkemencékben 1250 C°-on zsugorítanak, majd a gyártás utolsó fázisaként méretre köszörülnek. A most ismertetett technológiával végzett gyártás során átlagosan kb. 15—20% selejt keletkezik. A ferritgyártásnál világviszonylatban szokásos selejt mennyisége 10—15%. A selejt túlnyomó részben a gyártás utolsó két fáziséban, tehát a végzsugerításnál és a köszörülésnél keletkezik. Ugyanis a darabok zsugorítás közben megrepedeznek, eltorzulnak vagy méret alá zsugorodnak, ill. a köszörülésnél megrepedeznek, kicsorbulnak. Az ilyen ferritdarabok már nem használhatók fel, mert nem biztosítják a megkívánt értékű mágneses és elektromos tulajdonságokat, valamint szerelési lehetőségeket. A találmányunk szerinti eljárás népgazdaságilag igen nagy előnyökkel jár, mert rendkívül egyszerűen és olcsón kivitelezhető, és nagymértékben csökkenti a gyártmányok önköltségét, sőt segítségével a selejt elvileg teljesen kiküszöbölhető. A találmány szerinti eljárás eredményességét még az alábbi tényekkel kívánjuk megvilágítani. Kísérleteink során több ízben arra az eredményre jutottunk, hogy míg az izzított selejtporból lepréselt mérőgyűrűk kezdeti permeabilitása nem ért el kb. 60-nál imagaeabb értéket, és relatív veszteségi tényezője 50 kHz-en 450—5O0-1076 volt, addig a találmány szerinti eljárással kizárólag selejtporból előállított mérőgyűrűkön 850-nél nagyobb kezdeti permeabilitást, 250 kHz-en pedig 25 • 10-6 alatti 'veszteségeket mértünk. Az utóbbi értékek pontosan megfelelnek a KGMSZ vonatkozó szabványban előírt és a híradástechnikában nemzetközi szinten is kielégítőnek tartott értékeknek. A találmányunk szerinti eljárás foganatosítását az alábbi néhány kiviteli példa segítségével ismertetjük. 1. példa: A selejtes formadarabokat rostán erős vízsugárral megtisztítjuk a rájuk tapadt szennyeződésektől, majd a megtisztított anyagot kb. 1 cm átmérőjű darabokra törjük. Ezt a zúzalékot mikron nagyságrendig tovább őröljük, és az így előkészített selejtport az alábbi módon dolgozzuk fel: 96 kg selejtporhoz 4 kg rézoxidot (CuO) adunk, majd homogenizáljuk és szitáljuk. A további feldolgozás azonos a ferritgyártásnál alkalmazott, fentebb ismertetett szokásos technológiával. 2. példa: 69 kg selejtporhoz 30 kg nem selejtes, jóminőségű ferritport, továbbá 1 kg rézoxidot (CuO) adunk. Ehhez a keverékhez 150 1 vizet öntünk, és nedvesen - kb. 1 mikronos szemosefinomságúra őröljük. Az így kapott masszát szűrőprésen szűrjük, majd szárítjuk, iporítjuk és vibrációs szitákon szitáljuk. Továbbiakban az anyagot a szokásos technológiával dolgozzuk fel. 3. példa: 20 kg selejt ferritporhoz 80 kg jóminőségű ferritport adagolunk egyéb adalék nélkül, és a továbbiakban a szokásos módon járunk el. 4. példa: Az 1. példában leírt módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 37 kg selejtporhoz 3 kg kobaltoxidot (CoO) adunk. 5. példa: Szintén az 1. példában megadott módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 25 kg selejtporhoz 5 kg stronciurnoxidot (SrO) adunk. 6. példa: A 2. példában ismertetett módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy 65 kg selejtporhoz 34 kg jóminőségű ferritport és 1 kg kadmiumoxidot (CdO) adunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ferritgyártás során keletkező selejtnek jóminőségű ferritté történő újbóli feldolgozására, amelyre jellemző, hogy a feldolgozni kívánt selejtes ferrit formadarabokat mikron nagyságrendűre megőröljük, az őrleményhez a Bernal— Dehlinger-íéle periódusos rendszer első főcsoportjába tartozó, kétértékű oxidot alkotni képes bármelyik fém oxidját vagy stroncium-, vagy magnézium- vagy kadiumoxidot és/vagy jóminőségű előszinterelt ferritport adagolunk, az így kapott keveréket homogenizáljuk, az esetleg jelenlevő, mikron nagyságrendűnél durvább szemcséket előnyösen szitálással elkülönítjük, az így kapott homogén port ferrit-kötőanyag, előnyösen polivinilalkohol hozzáadásával granuláljuk, a granulátumból formadarabokat sajtolunk, és az így nyert formadarabokat hőkezeléssel zsugorítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, amelyre jellemző, hogy a fémoxidot 0,05 és 5% közötti, előnyösen 4% mennyiségben alkalmazzuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, amelyre jellemző, hogy fémoxidként rézoxidot alkalmazunk. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja selejtes ferritnek fémoxid-adalék nélkül történő feldolgozására, amelyre jellem-