148906. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szigetelés

2 148.906 Találmányunk értelmében a kitűzött célokat oly módon érhetjük el, hogy a kívánt testre pl. rádiócső katódjámak fűtőtestére, spektráltiszta, 1 mikronnál kisebb átmérőjű gömböcskékből álló alumíniumoxidot viszünk fel és azt az alumíniumoxidot 1600 C° körüli (1450—1650 C°) hőmérsékleten a szóibanforgó testre zsugorítjuk. A 142.508. sz. magyar szabadalomban ismertetett eljárás szerint olyan alumíniumoxidot állíthatunk elő, mely lényegesen tisztább, mint bármely más módszerrel készült alumíniumoxid. Ez az anyag, ha pl. etiláluminát rögök elégetése útján hozzuk létre, kb. 0,1 mikron átmérőjű, kivétel nélkül gömb alakú szemesékből áll. Röntgen színképe amorf- és delta-alumíniumoxid keverékére utal, jóllehet az anyag 2050 C° fölötti hőmérsékletem jött létre, mely körülmény mellett minden eddig ismert alumíniumoxid alfa-alumíniumoxid szerkezetet mutat. Ha ilyen alumíniumoxidot a szokásos módon a szokásos, vagy annál vékonyabb rétegben wolfram fűtőtestre felviszünik, és arra 1600 C° körüli hőmérsékleten ráizzítjuk, úgy olyan alumíniumoxid szigetelést kapunk, mely spektráltiszta alumíniumoxidból áll és a ráizzítás időtartamától függően, részben vagy egészben zománcszerű összefüggő hártyát képez. Ehhez azonban még az is szükséges, hogy a 142.508. sz. szabadalmunk szerint elégetésre kerülő anyag kellő tisztaságú legyen. A fűtőtest bevonása többféleképpen történhet, pl. oly módon, hogy a fűtőtestre az alumíniumoxidot alumíniumpor szuszpenziónak, szerves alumíniumvegyületnek, szerves, vagy szervetlen alumíniumvegyület oldatának, ill. szuszpenziójának lángokban, pl. különböző arányú hidrogén -\- oxigén lángokban való elégetésénél — tehát a 142.508. sz. magyar szabadalom szerinti eljárás folyamán — keletkező aeroszolból — esetleg elektrosztatikus úton — közvetlenül visszük rá. Készíthetünk azonban szigetelőbevonatot oly módon is, hogy az elégetés után keletkezett spektráltiszta alumíniumoxidpor szerves, vagy egyéb oldószeres szuszpenziójából mártással, folyamatos áthúzással, vagy elektroforázissel visszük fel a fűtőtestre. Miután a felvitelre kerülő por igen finom szemcséjű, nincsen szükség arra, hogy pl. az elektroforetikus bevonásnál a fűtőspirálhoz való jobb tapadást a szokásos adalékanyagokkal, pl.kollódiummal biztosítsuk. Eljárhatunk úgy is, hogy pl. a szokásos alumíniumoxid szigeteléssel már ellátott fűtőtestre viszünk fel egy külső spektráltiszta alumíniumoxidból való réteget, valamely fentemlített eljárással, vagy olvadt etilaluminátba való bemártással. Egy másik lehetőség spektráltiszta alumíniumoxid készítésére az, hogy szerves alumíniumvegyületekből pl. alumíniumalkoholátokból desztillációs tisztítás után hidrolízissel állítunk elő alumíniumoxidot, amikor is előbb alumíniumhidroxid, majd izzítás után alumíniumoxid áll elő. Az ily módon előállított spektráltiszta alumíniumoxidhidrát alacsonyabb hőmérsékleten alakul át teljes egészében alfa-alumíniumoxiddá, mint pl. a Bayer-elj árassal nyert, főleg alkálival szennyezett alumíniumoxidhidrát, és egyben finom szemcseméretét is megtartja, tehát szemcsenagysága megint csak jóval 1 mikron alatt lesz. Felhasználhatjuk fentieken kívül a szerves alumíniumvegyületek, pl. etiláluminát túlhevítése, pirolízise folytán keletkező spektráltiszta amorf-alumíniumoxidot is a szigetelés előállítására. Meg kell jegyeznünk, hogy a találmányunk szerinti alumínium oxidbevonatra elsősorban az jellemző, hogy spektráltiszta alumíniumoxidból áll, közvetlenül a fűtő- vagy más testre való felvitel után. A fűtőtestre való ráizzítás, vagy a fűtőtest üzemeltetése során azonban a bevonatba esetleg bediffundálhat a fűtőtest anyaga. A spektráltiszta alumíniumoxid alatt tehát olyan alumíniumoxidot értünk a jelen leírásban és igénypontokban, mely természetétől fogva spektráltiszta, azaz nem tartalmaz több, mint 0,01% összes szennyezést, de később tartalmazhatja nyomokban a fűtőtest anyagát. Ámbár fentiekben találmányunkat csupán néhány példa 'kapcsán mutattuk be, világos, hogy az ezekre korlátozva nincsen, az igénypontok számos egyéb kivitelt is felölelnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Alumíniumoxidbevonattal szigetelt test, különösen katódfűtőtest, indirekt fűtésű katódák számára, azzal jellemezve, hogy szigetelő .bevonatának legalábbis felületi rétege spektráltiszta, 1 mikront meg nem haladó gömb alakú szemcsékből álló alumíndumoxidporból zsugorított anyagból van és ezen felületi réteg idegen anyagot nem tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti test, különösen katódfűtőtest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy szigetelő bevonata teljes egészében a fűtőtesten magán levő spektráltiszta, 1 mikront meg nem haladó, gömb alakú szemcsékből álló alumíniumoxidból van és idegen anyagot nem tartalmaz. 3. Az 1. igénypont ezerinti test, különösen katódfűtőtest kiviteli alakja, _ azzal jellemezve, hogy szokásos alumíniumoxid szigetelését egy spektráltiszta, 1 mikront meg nem haladó, gömb alakú szemcsékből álló alumíniumoxidból zsugorított réteg borítja. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti test, különösen katódfűtőtest kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alumíniumoxid szigetelőréteg egészében vagy csak egy részében zománcszerű állapotban van. 5. Eljárás az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti test, különösen katódfűtőtest előállítására, azzal jellemezve, hogy szerves anyagoík, vagy gyökök jelenlétében készült spektráltiszta alumíniumoxidot közvetlenül a szigetelendő testre, különösen fűtőtestre, vagy az azt borító alumíniumoxidszigetelésre minden idegen anyag nélkül felviszünk és a felvitt réteget 1600 C° körüli hőmérsékleten végzett izzítással zsugorítjuk. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hoigy közvetlenül a fűtőtestre — célszerűen elektrosztatikus úton — szerves alumímumvegyületek elégetése, vagy alumíniumnak szerves vegyületek jelenlétében történő elégetése során keletkező alumíniumoxid-aeroszilt viszünk fel. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy spektráltiszta