148892. lajstromszámú szabadalom • Áramlásmérő műszer

148.892 3 vel a sebesség nagysága csak bizonyos időközök­re vonatkozó átlagértékként határozható meg. A műszer működési elvét az általunk elkészí­tett és kipróbált típussal kapcsolatban ismertet­jük a következő ábrák alapján. 1. ábra. A műszer összeállítási vázlata a főbb alkatrészek feltüntetésével. 2. ábra. Az iránybeálló csuklós felfüggesztő metszete. 3. ábra. A műszer oldalnézete. 4. ábra. A műszer felülnézete. 5. ábra. A potencióméterek sematikus vázlata. 6. ábra. Az észlelő berendezés kapcsolási váz­lata. Az 1. ábrán látható iránymérő műszer vagy áramlásmérő műszer három fő részből áll: az (1) áramlás irányába beálló felfüggesztőbői, a (7) tar­­tórudazatból és a (6) észlelőberendezésből. A mű­szer jelenlegi formájánál az (1) iránybaálló fel­­függesztőt a kívánt mélységbe úgy kell beállítani, hogy a (7) tartórúdon a fenéktől felfelé a megfe­lelő mélységben szorítócsavar segítségével rögzít­jük és a tartórudat a mederfenékre állítjuk. Ki­sebb vízmélységek esetén a műszert'a rúd végére erősítjük és a kívánt mélységbe a rudazat folya­matos süllyesztésével állítjuk. Ilyenkor a ruda­zat deformációjával és rezgésével kell számolni nagyobb sebességek vagy mélységek esetén, illet­ve túl magas helyről való mérésnél. A 2. ábrán közölt (1) iránybaálló felfüggesztő szerkezet képezi a találmány lényegét. Ez teszi lehetővé, hogy a (2) sebességmérő műszer a (3) kormánylapát segítségével beálljon a bármilyen irányból érkező víz irányába s ugyanakkor az el­fordulás vízszintes és függőleges összetevőjét a (4) dobozokban elhelyezett észlelőberendezések segítségével jelezze is. A minden irányba való beállást a (9} vízszintes tengely és a hozzá erősített (10) villában elhelye­zett (11) függőleges tengely biztosítja és ehhez van rögzítve a (2) sebességmérő és a (3) kormány­lapát a (12) műszercsatlakozó segítségével. Az el­fordulás jelzését a (4) vízmentes dobozokban el­helyezett kb. 1000 óhmos (27), (28) huzal poten­cióméterek végzik (5. ábra). A potencióméterek - nek könnyű és egyenletes járású ún. mérőpoten­­ciómétereknek kell lenni. A vízszigetelés biztosí­tására a (4) dobozokat transzformátor olajjal kell feltölteni a gumialátétes fedőlapok alkalmazásán kívül. ' Ez csökkenti az érintkező felületek oxidá­cióját és a mozgást is könnyeddé teszi. A (9), (11) tengelyek könnyű forgását a (13) és (14) golyóscsapágyak biztosítják a (15) csapágytar­tó henger, illetve a (11) tengely megfelelő pontos­sággal készült vállazása esetén. A csapágyak rög­zítését a (16). (17) és (18) rögzítőcsavarok végzik. A potencióméterek a (19), (20) tengelykapcsolók­kal csatlakoznak a (9),~(lf) tengelyekhez. Ezek le­hetővé teszik, hogy a potenciómétereket úgy ál­lítsuk be a műszer kiindulási helyzetében, hogy az észlelő műszerek nullát mutassanak. A 3. ábrán oldalnézetben látható a (2) sebesség­mérő, a (3) kormánylapát, a (12) műszercsatlako­­zóval, a (10) tengelytartó villa, a (4) potencióméter doboz, és (10) tengelykapcsoló. A 4. ábrán a műszer felülnézete látható, mely megmutatja a (7) tartórúdhoz való, (8) csatlako­zóidom elhelyezkedését. Ez a csatlakozó áll egy rúdon csúsztatható és szorító csavarral rögzíthető testből és egy hozzá erősített hüvelyből, mely a vízszintes tengelyt és a csapágyakat foglalja ma­gában. A (8) csatlakozóidom úgy van kiképezve, hogy a megfelelő alakú rúdon elfordulás nélkül le és föl mozgatható. A műszer összeállításánál nagy gondot kell for­dítani a helyes súlyeloszlásra. A kiegyensúlyozást állóvízben kell végezni úgy, hogy a (3) kormány­lapátot az üreges tartórúdon addig mozgatjuk elő­re, illetve hátra, amíg a (2) sebességmérő hossz­tengelye vízszintessé válik. A (11) függőleges ten­gely körül nincs szükség kiegyensúlyozására az alkatrészek helyes elkészítése esetén. , A (4) potencióméter dobozokból három-három (21), (22), (23) és (23), (24), (25) elektromos kábel, a (2) sebességmérőből két (23) és (26) kábel ve­zet ki. Ezekből egyet-egyet (23) közös testelésként vezetünk fel, ötöt pedig külön-külön jól elszige­telve egymástól és a víztől az (5) haterű kábelen. Ez az (5) kábel rúdhoz rögzített műszernél csak az elektromos áram vezetésére szolgál, míg cent­rikus elhelyezésű műszernél a műszer le- és felfelé való mozgatására ié szolgál. A 6. ábrán az észlelő berendezés elvi vázlata látható. A kapcsolás alapelve Wheatstone-hidas ellenállásmérés. A két Wheatstone-híd mérőellen­állása a (4) dobozokban elhelyezett /(27) és (28) jelző potencióméterek a vízszintes elfordulás, il­letve a függőleges elfordulás jelzésére. A /íz­­szintes elfordulás észlelésére a (37), a függőleges elfordulás észlelésére (38) középnullás mikroam­permérő szolgál, melyekhez a mérőhíd (43), (44), (45) és (46) ellenállásai és a (41), (42) előtét ellen­állásai úgy vannak kiválasztva, hogy a műszerek egy beosztása 1 fok elfordulásnak feleljen meg és a jobbra, illetve balra való kitérés a valóságos ii ányeltérésnek legyen megfelelő. A mérőhíd áramellátására a (34), (35) zseblám­paelemek szolgálnak. Az elemek feszültségcsökke­nésének hatását a (39), (40) feszültségszabályozó potencióméterek szabályozásával, a (36) ellenőrző voltmérő segítségével lehet megszüntetni. Az ed­digi mérések szerint a tápláló feszültség beállítá­sára naponként egyszer van szükség. A meglevő berendezésnél 3 vpltra van beállítva a tápláló fe­szültség. Ez lehetővé teszi a telepek igen gazda­ságos kihasználását, mivel a készülék fogyasztása minimális és az elemek elöregedésének hatását 3 Voltra való csökkenésig el lehet kerülni. A (37), (38) műszerek bekapcsolására, illetve rö­vidre zárására, a (36) ellenőrző műszer ki-, be-, illetve átkapcsolására a (30), (31) kétáramkörű. 6 fokozatú kapcsoló szolgál. A sebességmérő műszer a fordulatokat a (29) kontaktus zárásával 20 fordulatonként jelzi. A jelzések észlelése a (32) zümmögő és (33) zseb­lámpaelem segítségével történik. A jelzés kikap­csolására a (48) kapcsoló szolgál. Az (5) kábel csatlakozása az észlelőberendezés­­hez a (47) nyolcpólusú csatlakozó aljzat segítsé­gével történik. A műszer használatánál először összeállítjuk a mérőműszert, majd a (47) csatlakozóba bedugjuk az (5) kábel dugaszát. Utána a (30), (31) átkapcso­­lóval beállítjuk külön-külön a (36) voltmérőn a két áramkör tápfeszültségét. Következő lépésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom