148889. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés szekunder elektronsokszorozók erősítési tényezőjének stabilizálására
2 148.889 Ezek egyrészt az Ra -n keresztül az anóddal vannak összekötve, másrészt az r0 potenciométer csúszóérintkezőjéhez csatlakoznak, amely a katód és az első szekundéremiissziÓK katód között van, mely az utánkapcsolt készülék (pl. katóderősítő) stabilizált feszültségével van összeköttetésben. Az Rí és R2 ellenállások közötti feszültiségosztó közepe a szekundér-elektronsokszorozó egyik következő szekundéi-emissziós katódjához van vezetve. A csatlakozó szekundéremissziós katód kiválasztása lényegében tetszés szerinti. A kiválasztott szekundéremissziós katód feszültségi karakterisztikája határozza meg az R1/R2 ellenállásviszonyt, ha egyidejűleg az r0 az R; -f- R2 összellenálláshoz képest kicsi. Az Rí -4- R2 célszerűen > 10. r„-val csak az erősítési tényezőt kell beállítani tudni. Továbbá a szekundér elektronsokszorozó katódja és első szekundéremissziós katódja között rendelkezésre álló stabilizált idegenfeszültség nagysága határozza meg a beállítható maximális erősítési tényezőt. Előnyösen az első szekundéremissziós katódok egyikét, pl. a második—ötödiket választjuk ki, mivel minden alkalmazásnál a feszültségosztő áramterhelése a szekundéremissziós katód szekunderelektronsokszorozó katódjától váló távolságának növekedésével nagyobb lesz. Csak egészen kis áramterhelésnél lehet nagy ohmos feszültségosztót használni, amely a maga részéről a nagyfeszültségű feszültségforrás járulékos terhelésének kis értéken való tartását teszi lehetővé. A katód és az első szekundéremissziós katód közötti r0 ellenállás teljes értékében poteneióméterként van kialakítva. Ez hasonlóan érvényes az Rj-re is, amelynek értéke egy előzőleg felvett munkakarakterisztika (áram: változtatható szekundéremissziós {katódfeszültség) alapján végzett számításból van meghatározva. Az R2 ellenállásérték önkényesen választható meg. A találmány szerinti elrendezés a következőképpen működik: Ha a szekundérelektronsokszorozónál a nagyfeszültség változik, akkor a találmány szerinti kapcsolásban hasonló módon változik a potenciál az R2-ön és ezáltal az ezzel összekötött szekundéremissziós katódon a feszültség olyan értelemben változik, hogy az erősítési tényező változatlan marad. Szabadalmi igénypontok: 1. Elrendezés iszekunderelektronsokszorozókban az erősítési tényezők stabilizálására azzal jellemezve, hogy az első szekunderemissziós katód és a katód közé a szekunderelektronsokszorozó típusának megfelelő idegenfeszültség van vezetve, a szekunderemissziós katód és a katód között ezeket összekötő potenciométer (r0 ) van, amelyen keresztül az idegenfeszültség egy része egy feszültségosztó (R1/R2) alapfeszültségül szolgál, amelynek másik vége a szekundereleiktronsokszorozó nagyfeszültségcsatlakozójához van kötve, középleágazáea pedig a vezérlésre szolgáló szekundererniszsziós katódok egyikéhez van vezetve. 2. Az 1. igénypontban meghatározott elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a feszültségmeredekség-szabályozó egyik tagja (Rí) változta thatóan van kiképezve. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyikében meghatározott elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az ellenállás (r0 ) a feszültségmeredekségszabályozóhoz (R1+R2) képest előnyösen alacsony ohm-értékűre van választva, így R1+R2 célszerűen r0 10. 1 rajz A Kiadásért fel. a Közgazdasági és Joßi Könyvkiadó 614864., Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
