148885. lajstromszámú szabadalom • Áramlási betéttel ellátott teljesítménymegszakítóhely

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.885. SZÄM 21. c. 28—53. OSZTÁLY - TA-580. ALAPSZÁM Áramlási betéttel ellátott teljesítménymegszakítóhely VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide, Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: Hübner Heinz mérnök, Neuenhagen b. Bérli ti, Maekelburg Heinz, technikus, Berlin-Karlshorst A bejelentés napja: 1960. szeptember 3. Nemei Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1959. szeptember 15. A találmány tárgya áramlási betéttel ellátott teljesítménymegszakító hely, amelynek áramlási betéte a szükséges áramlási viszonyoknak megfe­lelően van kialakítva és gázleadó anyagból vagy más tetszőleges szigetelőanyagból készült. Mind az egy megszakítóhelyes, mind pedig a több megszakítóhelyes teljesítmény megszakítók — akár gáznyomásos, akár pedig gázleadó an;ya­gos kapcsolóként vannak kiképezve — előnyösen úgy vannak kialakítva, hogy minden álló fúvóka­érintkezőhöz egy áramlási betét tartozik, amely az oltóközeget előállító vagy odavezető oldalon ernyő alakúra van kiképezve. Ilyenfajta áramlási betéteknek az a feladatuk, hogy közel állandó áramlási viszonyokat teremtsenek, nemcsak a le­kapcsolási folyamat megindulásakor, hanem az ívnek teljes kioltásáig, amely az álló fúvóka-érint­kező és a mozgó — akár csap alakúra, akár cső alakúra kiképzett érintkező között keletkezik. Az ívoltás megkönnyítésére szükséges tehát, hogy erősen örvénylő zónák keletkezését feltétlenül el­kerüljék. Ismeretes az ívoltási feltételek megja­vítására szolgáló az a megoldás is, amely szerint az áramlási betéteket — amelyek általában sem­mi további előnyt nem jelentő szigetelőanyagból készítenek — olyan szigetelőanyagból állítják elő, amely az ív hatására gázt bocsát ki. Ezeknél a teljesítménykapcsolóknál hátrányos azonban az álló fúvókakiképzésű érintkező és a mozgó érint­kező csatlakozása között az erővonalak elhelyez­kedése, minthogy a nyomókamrát körülvevő por­celántest belső sima felületén az erővonalak irá­nya következtében nagy az átütési veszély és en­nek következményeként a teliesítmériymegszakító tönkremehet. Természetesen ezt a veszélyt azál­tal lehet kiküszöbölni, hogy a fúvóka érintkező és a mozgó érintkező csatlakozása között a távol­ságot megnövelik. Ez azonban megnövekedett nyomókamra méreteket jelent és ez olyan rend­szabály, amelyet semmi esetre sem lehet ajánlani. A találmány értelmében az említett hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az áramlási betétet a teljesítménymegszakítóhelytől elfordított olda­lán árnyékolással vesszük körül, amely az álló fúvóka-érintkező potenciálján van. Ennek a rend­szabálynak következtében az álló fúvóka-érintke­ző potenciálját úgy helyezzük át, hogy az erővo­nalak most már nem a mozgó érintkező csatlako­zásához futnak, hanem arra kényszerülnek, hogy a mozgó érintkezőn összpontosuljanak oly módon, hogy az áramlási betét és a mozgó érintkező kö­zött kialakult mező homogén és ennek következ­tében a nyomókamrát körülvevő porcelántest fe­lülete mentén az átütést elkerüljük. Különösen előnyösnek mutatkozik a találmány szerinti ár­nyékolás a kioltási folyamat szempontjából, mint­hogy most az ív tappontok már nem a legnagyobb térerősség tartományában keletkeznek, hanem az elektromos tér hatása alól messzemenően ki van­nak vonva úgy,' hogy az; álló fúvóka-érintkezővel együttműködve a megszakítási út különösen gyor­san szabadul meg az ionizált gázoktól. Természetesen az áramlási betétet körülvevő, az erővonal elhelyezkedés megváltoztatására szol­gáló árnyékolást öntő- vagy présanyagok alkalma­zásával az áramlási betétbe süllyesztjük. Ez any­nyiban bizonyul az ismert teljesítménymegszakí­tóhelyek kiképzésével szemben előnyösnek, hogy az árnyékoló fémnek az áramlási betéten belül való elhelyezése az áramlási betét szilárdságát nö­veli, és ezáltal lehetségessé' válik, hogy az álló érintkezőt az áramlási betétbe csavarozzuk. Rajz alapján egy kiviteli példán a találmányt részletesebben magyarázzuk. Az ábra gáznyomásos megszakítót mutat, amely­nek találmány szerinti áramlási betétje van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom