148883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék villamos hevítésre és a kapott hőfok egyidejű mérésére
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.883. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY — SU—248. ALAPSZÁM Eljárás és készülék villamos hevítésre és a kapott hőfok egyidejű mérésére Szűcs Ferenc oki. elektromérnök, Sztalinváros, Temesi Sándor oki. kohómérnök, Budapest Ä bejelentés napja: 1959. augusztus 11. A találmány termoáram gerjesztésének és kapurlá i cl cn 'Piésn k olyan módja, ami lehetővé k í ho lem htvitestt Jtkünmos árammal és a K3 el r ctl t^ nwi am e* /ekeiesét a hevítőáram i " 7 iki+a 1 nehkul L i In no -i 1 i i i ik olyan készülék, í -- i t 1 o 1 Í hendezés alkalma-i J n i niv. it te ( i J. ndszerekben végh ,u io 1 '- ii1 ii i p 1 i -cek redukálhatő-i ) j rí ; L U ] in 1, dermedéspont, I t / i i 1 J 1 célszerűen mik\ I i i L h\ i i =d iri > t ii i egyéb olyan célra i i lii 'laliü ilt m laiern gerjesztése és n v p e1 en i ii ^ Ja csórtak íadi tcirnuaiam gerjesztésének és érzékelésének azt a módját, hogy a hőeiemet egyenáramkörbe kapcsolva azt az árammal közvetlenül hevítik, a hevítő áramkört gyors egymásutánban megszakítják, majd ismét zárják és a gerjesztett termoáramot a hevítőáram megszakítása alatt érzékelik. Ily módon azonban a termoáram érzékelése, vagyis ez esetben, a saját hőmérsékletének mérése, nem folyamatos, és mivel a hőelem a megszakítások alatt nem melegszik, a termaáram nem az áram okozta valóságos felhevítés mértéke. Találmányunk az ilyen féle megoldás hátrányainak kiküszöbölését célozza. Annak lényege és részletei a mellékelt, példaképpen ábrázolt kapcsolási elrendezésből kitűnnek. Transzformátor —1— primer tekercsét —2— gerjesztő ellenálláson keresztül váltóárammal tápláljuk. A transzformátornak két azonos méretezésű és elrendezésű, egymással össze nem. kötött —3— és —4— szekundér tekercse van. A —3— tekercs áramkörét az —5— közös pontban, célszerűen keresztmetszet változás nélkül összekötött —6— kettős hőelem egyik szálán keresztül zárjuk. Keresztmetszet változás nélkül összekötött kettős hőelemen két különböző, pl. platina-platinarodium fémszálnak lágyulási hőmérsékletükön gyenge nyomással, közös pontban egymáshoz hegesztésével kialakított, egy közös ponttal rendelkező két hőeiemet értünk, amit termokeresztnek is neveznek. Az említett hőelcmszáilal párhuzamosan van kapcsolva a —7— indukciós potenciómé'e1 ' ami r'lyctt m^s n' t "^ció > é'e ' 1 "p "di«ú \ ltcitathato o1 n c s 3^> n'n' rv 151 i ehendfzheiü i — ' - c ' L i - ^ni I koiet a 8— e o h Ln n ik c ia 1 -* ul t. í ink t/ ] J i u P \ c 1 "> > 0 — va i\ i f i U J\ c )ic i i H L lld lr> 1 14 \rl ill JO 1 11 *tr 1 ) v rl ] ii l]V t'lf-r ic t fhci r iL x —/— ( -e'licih J 9 ""11 J i> t c II r fii 1 i) ' — t- ' 1 1 O] t CL e_,i lu J i i I lk í n |f Lili" \ í —8— ehenallasuiKiiai, a —i— potenciométer változtatásával a két váltóáramkör feszültségét egymással szemben, úgy kompenzáljuk, hogy a —9— egyenáramú mérőműszer áramkörében váltóáram ne legyen, amit a műszer mutatójának rezgésmentes állása jelez. így csak a hőelemben keletkezett egyenáram jut, részben a váltóáramkör vezetőin a —g— mérő .műszerbe és mutatójának a kitérése csak a termoáram függvénye. Találmányunk további tárgya ennek az eljárásnak és kapcsolási elrendezésnek alkalmazásával készült vizsgáló készülék. Nem fémes anyagok, pl. salakok, lágyulás- és olvadáspontjának meghatározása, ami pl. nagyolvasztó üzemmenete szempontjából elsőrendű fontosságú, kielégítő pontossággal és gyorsasággal a szokásos módon nem lehetséges. A Seger-gúláik alkalmazása csak tájékoztató értéket ad, amellett lassú. A heterogén anyagban elhelyezett hőmérő eszközzel, pl. pirométerrel, mért olvadáspont bizonytalan, mert nem állapítható meg egyértelműen az a hőmérséklet, amelyiken az olvadékban nincs szilárd fázis. A klasszikus, hirtelen lehűtéséé olvadáspont meghatározás pontatlan és ho.szszadalrnas, 8—10 óra hosszat tart. A dermedéspont meghatározáskor a műszer tehetetlensége késve mutatja azt a hőfokot, amelyiken a dermedés már megtörtént. Olvadékok kristályosodásakor az- első szilárd fázisú részek, kristályok" megjelenését a műszerek nem érzékelik. Ércek redukálhatósága a. szokásos műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, meghatározásuk bizonytalan.
