148860. lajstromszámú szabadalom • Szintező műszer

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.860. SZÁM 42. c. 5—9. OSZTÁLY - MA-926. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szintező műszer Magyar Optikai Művek, Budapest Feltalálók: Dr. Vincze Vilmos oki. mérnök, Tóth Pál oki, gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1960. március 11. Az eddig ismert és általánosan elterjedt szintező műszerekkel a szabatos mérés úgy történt, hogy a szintező műszerrel a bemérendő két ponttól egyenlő távolságra felállva a szintező műszer távcsövével előbb az egyik, majd a másik felállított szintező lécet irányozták meg, és a távcső vízszintes szála által meghatározott, képzeletbeli vízszintes síkkal a léc beosztásán kimetszett értékeket mindkét lécen leolvasták. , A feét leolvasás közötti műszerforgatás kiküszöböléséből a mérés gyorsabbá tehető. Ismeretes olyan megoldás, melynél a szintező műszernek nem egy, hanem két távcsöve van, melyeknek tengelye egy egyenesbe esik, de ellentétes irányítottságúak. Az ilyen műszerrel a bemérendő két pont összekötő vonalának felezőpontjára állva a két távcső közös okulárjában mindkét léc képe egyszerre jelenik meg, és így a két leolvasás a távcső forgatása nélkül, egyszerre történhet, a magasság különbség közvetlen leolvasásával. Így tulajdonképpen nincs is szükség szintezőszálra. Hátránya azonban ennek a megoldásinak, hogy — mivel két távcsőre van szükség — a műszer külső méretei rendkívül nagyra adódnak, szállítása nehéz és körülményes. Külön problémát okoz szereléskor a két távcső pontos egytengelyű szerelése, valamint beszabályozása. A két távcső a műszer előállítási költségeit is emeli. A jelen találmány célja a fent vázolt hátrányok kiküszöbölésével egy távcsőhelyzetben két leolvasás megvalósítása. Ez a cél megvalósítható, ha a szintező műszer objektívje elé teszünk olyan tükör-, vagy prizmarendszert, amely a két léc képét alkotó sugárnyalábokat egyidejűleg irányítja a távcsőbe. Mivel azonban ahhoz, hogy a lécek képei azonos irányítottságúak legyenek, szükséges, hogy az egyik léc képét alkotó sugarak eggyel többször tükröződjenek, mint a másik képéi. A találmány egy példáképpeni kiviteli alakját mutatja az 1. ábra, vázlatosan, felülnézetben, a műszer távcsövét vízszintesen elmetszve. A távcső 1 objektívje elé van a 2 prizmából és 3 pentaprizmából álló optikai rendszer helyezve. A 2 prizma az egyik szintezőléc, a 3 pentaprizma pedig a másik szintezőléc képét alkotó sugárnyalábot vezeti a távcsőbe, és így azok képe együtt szemlélhető. A távcső az eddig ismert szintező műszerekhez hasonlóan, függőleges tengely körül elforgatható, és érzékeny libellával van ellátva. A távcső látómezejét mutatja a 2. ábra. Ezen látható a két szintezőléc 6 és 7 képe, mely ennél a kiviteli formánál a látómezőben függőlegesen jelenik meg. Ha a műszerrel nem pontosan a két szintezőlác által meghatározott egyenesben állunk fel, a két. léc képe a műszer látómezejében nem fedi egymást. Ez azonban kiküszöbölhető, mert a műszer forgatásakor a két léc képe a látómezőben ellentétesen mozog és így azok osztása fedésbe hozható. A találmány egy másik kiviteli alakját mutatja függőleges metszetben a 3. és 4. ábra. Ennél a távcső függőleges elrendezésű. Itt az 1 objektív előtt foglal helyet szintén a lécek képeit alkotó sugarakat a távcsőbe irányító optikai rendszer, mely ennél a példánál tükrökből áll. Az egyik lécről érkező sugarak a 8 test egyik tükröző felületén, valamint a 9 tükrön verődnek vissza, a másik lécről érkező sugarak pedig a 8 test másik tükrözött felületén. A távcső mindkét léc képét a 10 prizma segítségével a 4 szállemezre képezi le és azok a vízszintes tengelyű 5 okulár segítségével szemlélhetők. A látómező képe az 5. ábrán látható. Ez mutatja, hogy ennél a megoldásnál a lécek képei vízszintes helyzetűek. Ez előnyös, mert mint köztudomású, a szem becslési képessége vízszintes irányban jobb mint függőlegesben. Mivel a két léc képét alkotó sugárnyalábok a tükörrendszerben úgy verődnek vissza, hogy az egyik léc képét alkotó sugarak eggyel többször