148845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomdatechnikai offset-lemezek gyártásához szükséges spceiális bársonyos felületű réz-króm bimetall előállítására elektrolitikus úton
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.845. SZÁM 48. a. 5—6. OSZTÁLY — Hl—121. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás nyomdatechnikai offset-lemezek gyártásához szükséges speciális bársonyos felületű réz-króm bimetall előállítására, elektrolitikus úton Híradástechnikai Anyagok Gyára, Vác Feltalálók: Ring István vegyészmérnök, Budapest, Zárka Béla vegyésztechnikus, Vác A bejelentés napja: 1960. június 17. A nyomdatechnikai ipar a három nyomási eljárás közül a síknyomáshoz of fsetl emezeket használ. Az ily módon készített offsetlemezzel papírnyomás esetén kb. 5—50 000 nyomást, míg a nyomtatott áramkörű lemezek gyártása során 1—3000 nyomást lehet végezni. Találmányunk réz-króm bimetallból készített offsetlemez előállítására vonatkozik, mellyel a jelenleg használatos offsetl emezekkel szemben papírnyomás esetén 500—1 500 000, fénynyomás esetén pedig 100—200 000 nyomás végezhető. A speciális bársonyos felület azért szükséges, hogy a felfestékezhetőség és festéktapadás biztosítva legyen. A réz-króm bimetall előállítása két munkapontra oszlik: 1. Speciális bársonyos felületű rézfólia készítése 90—100 JJ. vastagságban. 2. Krómréteg felvitele a rézfólíára 3—5 l1 rétegvastagságban. 1. Rézfólia előállítása. A réz-elektrolit összetétele és készítése: rézszulfát 220—225 g/l kénsav 40—45 g/l «-nitroso ^-naphtol 20—40 mg/l A vegytiszta rézszulfátot fehér molinóból készült zacskóba helyezzük és úgy oldjuk fel, hogy a vizet oldás közben sűrített, szűrt levegővel állandóan keverjük. A rézszulfát feloldódása után a vegytiszta «-nitroso A-naphtolt vegytiszta kénsavban apró adagokban oldjuk fel, úgyhogy "újabb mennyiséget csak az előző adag teljes feloldódása után adagolunk. A kénsavban feloldott «-nitroso /^-naphtolt vékony sugárban állandó keverés közben a rézszulfát oldathoz öntjük. Az így elkészített elektrolitot 8 órán át sűrített, szűrt levegővel keverjük. Az a-nitroso A-naphtol adagolása biztosítja az elektrolízis során a különleges bársonyos felületet és így a nagyobb tapadási, ill. abszorpciós felületet. Anódlemezként E Cu F 20 szabványnak megfelelő vörösrézlemezeket használunk, melyeket használat előtt 0,5—1 p-ig salétromsavban pácolunk. A pácolás után kétszer 2 p-ig tartó öblítéssel vízben lemossuk. Ezt az eljárást elektrolizálás után 24 óránként megismételjük. Katódként rozsdamentes króm-nikkel (VoA, illetve V4A) anyagból készült acélhengert alkalmazunk és azt az elektrolízis ideje alatt hossztengelye körül egyenletes sebességgel forgatjuk. Az acélhengernek austenites szövetezerkezetűnek kell lennie, amit 1100—1200 C° hőméréskletről 20 C°-ra vízben történő lehűtés útján nyer. A hengernek 500—900 C°-on huzamosabb időn való tartása a kristályok mentén, finom krómkarbid kiválást eredményez, ami nemcsak az acél szívóssági, hanem korróziós értékeit is jelentősen csökkenti, azaz üzemeltetés során a henger felülete megmaródik és fóliagyártásra használhatatlanná válik. A széntartalom azért tartandó 0,07%-os értéken, mert ezáltal csökken a krómkarbid képződés. Az így nyert acélhengert csiszoljuk, fényesítjük és zsírtalanítjuk. A zsírtalanítás triklóretilénes, majd nátriumkarbonátos bécsimeszes eljárással történik. A csiszolt és zsírtalanított acélhenger felületén az atmoszféra hatására kialakuló hártyaszerű oxidréteg képezi azt a választóréteget, melynek eredményeként a bimetall fólia a henger felületéről könnyedén lefejthető. Ezért követeli meg a szabadalom, hogy a henger anyaga a következő összetételű legyen:
