148839. lajstromszámú szabadalom • Diffrakciós kamra különösen kis hajlásszögű reflexiók észlelésére és rövidített expoziciós idejű felvételek készítésére
2 148.839 kör mentén történő besugárzása a preparátum körív alakú elrendezésével, kör mentén való elhelyezésévei, vagy célszerűen kiválasztott rekeszszel vagy rekeszrendszerrel biztosítható. A találmánnyal készült felvételeken a reflexiók sokszorozott intenzitású metszéspontjai a film hosszában, egymástól fokozódóan távoleső interferenciafoltokként jelennek meg. A rácssíktávolságok a 3. ábrán feltüntetett következő összefüggésből számíthatók: 2 sin ( o+/í) 2 ahol d = kristályrácssíktávolság, y = az; elsődleges sugár hullámhossza; Sfc = elsődleges sugár, D= elhajlott sugár; ß= az, elsődleges sugárkúp fél nyílásszöge (adott rekeszrendszernél állandó érték); 2® = hajlásszög; «= 2® —ß; P == a preparátum besugárzott pontja; r = a besugárzás körének sugara; K = a reflexiós metszéspont (interferencia folt) távolsága az r sugártól; Z = az elsődleges sugárkúp tengelye. Az ábrából következik, hogy a tg «= r/k, vagyis minél kisebb az <x szög, annál nagyobb A k változás tartozik ugyanakkora A a szögkülönbséghez, tehát a mérés érzékenysége éppen a hajlásszög kisebbedésével nő. A mérés érzékenységét a Debye—Scherrer felvételekkel a 4. ábra alapján hasonlíthatjuk össze. A A © hajlásszögváltozás mért értéke a Debye— Scherrer felvételeken x, a találmányukkal készült felvételeken y távolságok. A két,érték egymáshoz való viszonya x/y. Az ábra szerint x/y ~ sin a, és r/k = tg « = sin «/cos a = x/y cos «. Ebből x/y= r/kcos «. Ha nagy a k értékek esetén a cos ara \ és x/y «r/k. Könnyen megvalósítható feltétel, hogy k = 200 mm, r = 4 mm, vagyis az interferenciái olt távolsága a preparátum síkjától 2'0'0 mm és a preparátumkör sugara 4 mm. Ebben az esetben x/y = = 0,02 mm, vagyis a Debye—Scherrer felvételeken mért irrterfereneiavonalak egymástól való távolsága csak 2/100^ad része a találmányunkkal készült felvételen mérhető távolságnak. Találmányunk egyik, példaképpeni kiviteli alakját ós annak részleteit az 5—8. ábrák szemléltetik. Az 5. ábra a két azonos kialakítású félből álló kamra perspektivikus nézete. A 6. ábra a kamrafélnek belső, függőleges irányú nézete. A 7. ábra a preparátumtartó és sugárrekesz oldalirány nézete. A Kiadásért felel: a Közgazdasági A 8. ábra a két, egymástól kissé eltávolított kamrafél 6. ábra I vonal menti metszete. A kamra két azonos kialakítású —1— kamrafélből áll, melyek egymással összeillesztve, egyik, elülső végükön —2— sugárbelépő nyílást képezik. A —2— belépő nyíláshoz csatlakozó —3— kamrarész hengeresen van kialakítva, melynek felületén körbefutó —4— és —5— vájatok vannak a sugárrekeszek és a preparátumtartó számára. A kamra —3— hengeres résztengelyéhez csatlakozik a nagyobbik felét alkotó —6—• filmtartó sík, melynek I vonal irányú —7— metszete két-két egymáshoz illeszkedő —8— talpként van kialakítva. Ezek az —1— félkamrák közé vízszintesen helyezett fényérzékeny filmet gyakorlatilag síkban kifeszítve tartják és helyében rögzítik. Ebben az elrendezésben a film felülete a —2— belépő nyíláson beeső elsődleges sugárkúp tengelyének síkjában fekszik. A —4— vájatokba —9— körív alakú résekkel, tárcsaszerűen kialakított —10— sugárrekeszek illeszthetők. A rekeszekkel célszerűen kiválasztott hajlásszögű elsődleges sugár az —5— vájatba illesztett —10— rekesz alakjában kialakított preparátumtartó —9— réseiben helyezkedik el. A róla reflektálódó sugarak a fényérzékeny filmen, annak hosszirányában interferenciafoltokként jelentkeznek. A fényrekesz-(ek) kialakíthatók tárcsaként —10— alakúan, vagy azonos vagy különböző síkokban elhelyezkedő gyűrűk és tárcsák rendszereként, vagy különböző hajlásszögű kúpok elrendezésével és más, a célszerű hajlásszögű elsődleges sugárnyaláb kiválasztását biztosító módon. A preparátumtartó kialakítható folyadéktartőként küvettaszerűen, vagy más alkalmas alakban, ami a preparátum körív, vagy kör alakú elhelyez^ toedését vagy körív vagy teljes kör mentén való besugárzását biztosítja. Fényérzékeny film helyett észlelő eszközként ionizációs kamra, Geiger—Müller cső, vagy más hasonl alkalmazható. Szabadalmi igénypont: Diffrakciós kamra röntgen-, neutron-, vagy elektronsugarak különösen kis hajlásszögű reflexióinak észlelésére, vagy rövidített expozíciós idejű felvételük készítésére, azzal jellemezve, hogy a vizsgált preparátumra az elsődleges sugarak körív, vagy teljes kör mentén esnek, továbbá, hogy a reflektált sugarak észlelésére szolgáló eszköz, fényérzékeny film, Geiger—Müller cső, ionizációs kamra, elektronsokszorozó stb. az elsődleges sugárkúp tengelyében, vagy annak meghosszabbításában van elrendezve. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 614859. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
