148831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzólámpa és spirálisok előállítására

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATALSZABADALMI LEÍRÁS 148.831. SZÁM 21. f. 31—44. OSZTÁLY — EE—777. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás izzólámpa spirálisok előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Feltalálók: Gács István mérnök és Várkonyi László fizikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. június 17. Egyes optikai eszközökhöz, így pl. vetítő, házimozi stb. készülékekhez előnyösen főleg az izzótest fényének jobb kihasználása, valamint a képmező minél egyenletesebb megvilágítása céljából, ha a klasszikus hengeres burkoló felületű izzóspirálok helyett — melyet különben az 1. ábra szemléltet — a 2. ábra szerinti, pl. lapos vagy ovális keresztmetszettel bíró .burkolófelületű izzóspirálokat alkalmazunk. Ilyen lapos spirálok előállítására az eddig alkalmazott eljárások rendkívül körülményesek voltak. Az egyik eljárásnál pl. a spirált alkoió wolfram drótot szalag alakú magra csévélik fel. Egy másik gyártási eljárás esetében két hengeres drótot helyeznek egymás mellé és így csévélik fel az izzóspirálist, mely a két magdrótot egyszerre burkolva kapja meg a lapos formát. Abban az esetben, ha szalag alakú magot alkalmaznak, maga a mag előállítása is külön nehézségeket okoz. Egyik esetben pl. körkeresztmetszetű drótból hengerlik laposra, más esetben pedig formaköveken húzzák. Ily módon rendkívül nehéz és költséges olyan lapos spirálokat gyártani, amelyeknél a lapos keresztmetszet legkisebb a és legmagasabb b méretének aránya 1 : 2-nél vagy 1 :3-nál nagyobb legyen (1. 2. ábrát). Ez tehát határt szab arra nézve, hogy az izzótest laposságát és így a fény kihasználását az optikai tengely mentén növeljük. Az eddigi módszereknek és eszközöknek további közös hátrányuk az is, hogy az izzótest szerkesztésnél mutatkozó kismértékű korrekcióknál a magkészítés nehézkes volta miatt a korrekciók nehezen vitelezhetők ki. A találmányunk szerinti izzóspirális előállítási eljárás mindezen hátrányokat megoldja. A 88 396 sz. magyar szabadalomban meg van említve az, hogy kör alakú magra tekercselik a spirálist alkotó drótot és azután a spirálist, maggal vagy anélkül, laposra nyomjak. Ezt azon célból teszik ebben a szabadalmi leírásban, hogy hosszú kristályok számára váltakozva erősebb és gyengébb görbületű helyeket állítanak elő, mely helyek ezen szabadalom tanítása szerint a kristályok kiinduló csíráit, képzik. A spirált képező drótot ezen szabadalmi leírásban csak a hajlítás után hőkezelik. A drót és a mag megnyomásának mikéntjére ezen szabadalmi leírás semmiféle utasítást nem ad, tekintve, hogy ezen megoldás csak mellékesen van ezen szabadalmi leírásban megemlítve. A találmányunk szerinti eljárás esetében a wolfram izzószálat a szokásos módon körhengeres magra tekercseljük. A magot a spirál stabilizálása, izzítása v. kikristályoisítása után kioldjuk, és a spirált egy a spirál belső átmérőjénél kisebb átmérőjű, pl. ugyancsak körhengeres magra helyezzük, mely mag 2—.300 C°-on kellő lágysággal bír (pl. lágy vörösréz, alumínium stb.). Ezután pofák között laposra nyomjuk a spirálist a maggal együtt. Találmányunk eljárás hengeres burkol őf élűiéitől eltérő felületű, lapított lámpaizzótest előállítására, mely azzal van jellemezve, hogy az önmagában ismert módon körkeresztmetszetű magra feltekercselt spirálist ugyancsak önmagában ismert módon Lstabilizáljuk, izzítjuk vagy kikristályosítjuk, majd az eredeti magot kioldva a spirálist belső átmérőjénél kisebb átmérőjű oly magra húzzuk, mely a megnyomás hőfokán képlékeny, majd a spirált a maggal együtt a spirál kívánt alakjának megfelelően kialakított pofák között laposra nyomjuk. A lapításhoz használt mag keresztmetszete a kör alaktól eltérő is lehet. A lapításhoz használt mag anyaga alumínium vagy lágy v. réz lehet. A lapítás 200 C° fölötti, de 500 C° alatti hőmérsékleten történik. A lapítás történhet 200 C° fölött védőgázatmoszférában. A lapítás mértéke célszerűen ütköztető szervvel állítható be.