148795. lajstromszámú szabadalom • Berendezés béta sugarakkal végzett fedőrétesúly/felületegységmeghatározás mérési pontosságának növelésére

2 148.795 tokban és különböző helyeken kell a szalagvastagságot mérni. Az említett feltételek teljesítésére az ismert készülékek nem alkalmasak. A találmány ezeket a hátrányokat egyszerű módon azzal küszöböli ki, hogy a méréshez használt ß sugárnyalábot körülhatárolja és kúp alakúra képezi. Az alábbiakban a találmány egyik kiviteli alakját három ábrán mutatjuk be. Az 1. ábra a berendezés elvi vázlata. A 2. ábra az ionizációskamrának a preparátum felé fordított, furatokkal ellátott oldalát mutatja. A 3. ábra a furatok egy különleges alakját mutatja. A rádióaktív preparátum, miként az 1. ábra mutatja, homogén felületi aktivitású vékony réteg a felül nyitott fémhenger fenekének belső felületén. Miként az ismert berendezéseknél, ugyanúgy ennél is az ionizációskamra henger alakú, amely nagy áramerősség elérése céljából lehetőleg nagy nyomású, a célnak megfelelő gázzal van töltve. A ß részecskék kamrába való belépési elnyelési veszteségeinek csökkentése céljából a kamrának a preparátum felé eső fala a 2. ábrán jellemzett módon kör alakú lyukakkal, furatokkal van ellátva, amelyek vékony hártyával vannak befedve. A preparátum, illetve a felhordott preparatumréteg átmérőjét, valamint az említett henger sugarát és magasságát úgy választjuk meg, hogy a preparátum és a kamraablak meghatározott „a" távolsága mellett annak a kör alakú felületeknek R sugara, amelyeken belül a kamra falára ß részecskék jutnak, kisebb, mint a külső lyukak középpontján átmenő körnek RQ sugara. Az „a" távolságnak a csökkenése a preparátum és a kamra között levő levegőrétegben létrejövő kisebb abszorpció következtében a kamraáram növekedését okozza. Egyidejűleg azonban a még hatásos R sugár és ezzel a kamrába időegységenként bejutó béta-részecskék számának és a kamraablakra időegységenként jutó részecskék számának viszonya csökken, miáltal a kamraáram is csökken.-Elleg megfelelő méretezéssel a berendezés úgy állítható össze, hogy bizonyos távolságtartományon belül a kamraáram említett változása a béta-részecskéknek az említett levegőrétegben létrehozott elnyelésével közvetlenül kompenzálhat. Abból a célból, hogy a preparátum meghatározott aktivitása mellett lehetőleg nagy ionizációs áramot tartsunk fönn, célszerű a 2. ábrában vázolt hat külső kör alakú ablaknak a 3. ábra szerint szívalakot adni, minek következtében a hasznos térszög megnövekedik. A javasolt berendezésnek további előnye, hogy a kiszolgáló személy részére lényegesen jobb sugárzásvédelmet nyújt, mivel csak azok a /'-részecskék jutnak a külső térbe, amelyek a henger felső szegélyrészéin és a mérendő tárgyon szétszóródnak. A találmányi gondolat gyakorlati kihasználásához ajánlatos több cserélhető hengert alkalmazni, amelyek egymástól magassági méretben, sugárméretben és/vagy a preparátumfelületben különböznek, és így különböző preparátum-ionizációskamra távolságra, ill. szalagvastagságra is alkalmazhatók. Az alkalmazott hengerek száma még tovább csökkenthető azzal, ha a hengereket két vagy több darabból készítjük, amelyek egymás- í, hoz képest magassági irányban eltolhatók, úgy, ', hogy ezáltal egyszerű és jó beállítás, illetve kalibrálás érhető el. Maguk a sugárbelépésre való ablakok kör alakúak vagy bármilyen más formájúak lehetnek. Előnyös szívalakban kialakított ablakok használata, amelyekkel aránylag nagy ionizációsáramok hozhatók létre. Abból a célból, hogy az ilyen berendezésnél is jó beállítási lehetőségünk legyen, ajánlatos hasonlóari kialakított, állítható abszorpciós szűrőtárcsákat alkalmazni a tulajdonképpeni sugárbelépőablakok előtt, amelyek adott, esetben hasonló módon forgathatók is lehetnek. Végül még az is lehetséges, hogy beállítási és kalibrálási célokra a méréshez felhasznált sugárkúp térszögét más ismert segédeszközökkel, mint ; pl. blendékkel határoljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés főként vékony sík rétegek fedőrétegsúly/felületegység viszonyának a preparátum és az észlelő távolságától független mérési eredményeket adó mérésére abszorpciós eljárás segítségével azzal jellemezve, hogy a méréshez a mérni kívánt tárgy egyik oldalán elrendezett hengeres üreges testben levő ^sugárzó preparátum által keltett, kúp alakú meghatározott sugárnyalábja, a mérni kívánt tárgy másik oldalán pedig ész-' lelőként alkalmazott, a mérni kívánt tárgy síkjával párhuzamos, a kúp alakú sugárnyaláb középtengelyéhez szimmetrikusan, a sugárnyalábnak az észlelőn levő átmérőjénél nagyobb átmérőjű körön elhelyezett főként kör vagy szív alakú belépőablakokkal ellátott ionizációs kamrája vagy scintillációs számlálója van. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a különböző távolságokhoz cserélhető hengerei vannak, amelyeknél a cserélés magasság, sugár, és/ vagy preparátum változtatás céljából történik. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a beállítás céljára magassági irányban eltolható henger-köpenye vagy henger fenékrésze van. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározott berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy kör alakú vagy más, előnyösen szívalakra kiképzett sugárbelépőablaka van. 5. A 4. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a beállítás céljára a sugárbelépőablak előtt előnyösen hasonlóan kialakított, állítható elnyelő-szűrőtárcsái vannak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében mégha-