148771. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gyűrűalakú ferromágneses magok vizsgálatára

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.771. SZÁM 49. c. 29—32. OSZTÁLY — PO-290. ALAPSZÁM Berendezés gyűrű alakú ferromágneses magok vizsgálatára Feltaláló: Pólya Endre gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 22. Ismeretesek olyan 'berendezések, amelyeik fer­romágneses anyagból készült, gyűrű alakú ma­goknak (pl. a digitalis számítógépek technikájá­ban alkalmazottaknak) tömeges vizsgálatára, il­letve ellenőrzésére szolgálnak. Az ilyen berende­zések két részből állnak: egyrészt olyan mecha­nizmusból, amely a magokat egyenként adogat­ja, és minden egyes mag lyukán át egy vagy több áramkört zár; másrészt olyan elektronizmusból, amely ehhez az áramkörhöz, vagy ezekhez az áramkörökhöz csatlakozik, és amely alkalmas ar­ra, hogy a mag lyukán átbocsátott alkalmas elektromos jelek segítségével a magot megvizs­gálja, illetve ellenőrizze; majd pedig a vizsgálat eredményétől függően, aszerint, hogy a mag tu­lajdonságai valamilyen kritériumnak .megfeleltek, vagy nem felelteik meg, befolyásolja a mechaniz­musnak azokat a szerveit, amelyek megszabják, hogy a mag két vagy több edény közül melyikbe kerüljön. A találmány feladata az ilyen mechanizmus funkcióit az eddigiéknél egyszerűbben és üzem­biztosabban -elvégezni, ezenkívül az; áramköri ele­mek alkalmas- kiképzésével az 'eddigieknél egysze­rűbb elek.tr Oinizmus alkalmazását tenni lehetővé. A találmány lényege az, hogy a vizsgálandó magok egy körforgó szerv (a továbbiakban: fő­tárcsa) nyílásaiba kerülnek, és egy darában a fő­tárcsával együtt mozognak; eközben a főtárosával szintén együtt mozgó, de hozzá képest a f orgástan­gellyel párhuzamosan elmozduló, legalább részben elektromos vezetőanyagiból készült szervek (a to­vábbiakban: vezetőpeckek) a forgástengellyel pár­huzamos elmozdulásuk következtéiben- a magok lyukán áthatolnak,, majd pedig alkalmasan elhe­lyezett érintkezőkhöz érve, a. vizsgálathoz; szüksé­ges áramköri kapcsolatokat létrehozzák. A beren­dezést (esetleg önmagukban véve ismert) olyan szervek egészítik ki, amelyek alkalmasaik arra, hogy egy tárban rendezetlenül elhelyezett ma­gokat legyenként a főtárcsa nyílásaiba juttassanak, valamint olyan (esetleg önmagukban véve ismert) szervek, amelyek a vizsgálat megtörténte után a magot két, vagy több edény közül abba juttat­ják, amelyet a vizsgálat .eredménye meghatároz. A találmány egy célszerű kiviteli alakját az 1. és' 2. ábra mutatja, két egymásra merőleges met­szetben. A 3. ábra a. —-7— főtárcsanak, a —3— tengelynek, a —18—, —35—, —36—, —37—, —38— vezetőperikekriek, -és a —27—, —28—, —29—, —30—, —31—, —32—, —33—, —34— érintkezőknek a nézete, ugyanabból az irányból, mint az 1. ábra, de a szerkezet többi részeinek elhagyásával. A 4. .ábra a —7— főtárcsa metszete a —24— horony síkjában, a —8— tengelynek,, va­lamint a —27—, —28—, —29— érintkezőknek a feltüntetésével, de a szerkezet többi részének el­hagyásával. A találmány ábrázolt kiviteli alakjának műkö­dése a következő. A válogatandó gyűrű alakú magokat az —1— tölcsérbe töltjük. Ennek a —2—> torkán át a —3— csatornába kerülnek. Ennek a 2. ábra. síkjaira merőleges mérete célszerűen bár­mely gyűrű magasságainál nagyobb, de bármely két gyűrű magasságának összegénél kisebb. így a —3— csatornában a gyűrűk, már (legalább nagy­jából) síkba vannak rendezve, oly módon, hogy tengelyvonaluk e - síkra merőleges. A —4—- szerv az 1. álbra síkjaira merőleges, mozgást (pl. alterná­ló, vagy - körmozgást) végez, ezáltal megakadályoz­za, hogy a —2— torokban a gyűrűik megakadja­nak. A —4—, szerv mozgatását a találmány lé­nyegéhez nem tartozó, esetleg önmagukban véve ismert, a;z ábráikon nam feltüntetett szervek vé­gezhetik,. A —3— csatorna alsó —5— szűkületének az 1. ábra síkjára merőleges mérete célszerűen bármely gyűrű külső átmérőjénél nagyobb, de bármely két gyűrű külső átmérőjének összegénél kisebb. így a gyűrűk az; —^5— szűkületen keresztül csak egyenként haladhatnak át. A —3— csatorma —5—• szűkületének egyik, pl. a -2. ábra szerint jobboldali fala legalább részben mozgathatóan van kiképezve, ezáltal megakadá­lyozza, hogy az —5— szűkületben a gyűrűk meg­akadjanak. Az ábrázolt kiviteli alak szerint a fal mozgó része a —6— kerék felülete. Ezt a kereket a találmány lény-egéhez, nem tartozó és ezért nem ábrázolt, esetleg önmagukban véve ismert szer­vek forgatják, legalább időszakosan. Az —5— szűkületből a gyűrű-magok egyenként a —7— főtárcsa nyilaßaiba jutnak. A —7— főtáv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom