148739. lajstromszámú szabadalom • Lumineszcencián alapuló világító kondenzátor

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.739. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — JE—163. ALAPSZÁM Lumineszcencián alapuló világító kondenzátor Feltaláló: Jeges Károly főiskolai tanár, Pécs A bejelentés napja: 1960. március 7. A találmány lumineszcencián alapuló világító kondenzátor, azaz olyan kondenzátor, melyben lu­mineszkáló anyag világít és az áram bevezetésére szükséges két vezető lapelektróda között, melyek egyike, vagy mindkettője átlátszó, szilárd anyag­ból való átlátszó dielektrikum és 20 tormái ki­sebb nyomású gáz van. A két lapelektróda egy­mástól a szilárd dielektrikum vastagságától, di­elektromos állandójától, a gáz minőségétől és nyo­másától, valamint az alkalmazott feszültségtől függő, 10 mm-nél kisebb távolságban kell hogy legyen akkor, amikor ugyanazon váltóáramú tel­jesítmény /bevezetésekor maximális fényerőt kí­vánunk elérni. A találmány szerinti világító kondenzátor tar­tósan csak váltakozó árammal működtethető, ek­kor természetszerűleg a katód helye a váltakozó áram periódusának megfelelően cserélődik a két elektróda között. Világító kondenzátor a gyakorlatban már isme­retes, ilyen az ún. Destriau-effektus szerinti elekt­rolumineszcencián alapuló világító kondenzátor. A találmány szerinti, lumineszcencián alapuló vi­lágító kondenzátor és az elektrolumineszcencián alapuló világító kondenzátor között a gerjesztés módjából eredően alapvető a különbség. Itt mu­tatkozik meg a találmány szerinti világító kon­denzátor egyik előnye, mert míg az elektrolumi­neszcencián alapuló világító kondenzátorban fel­használt, elektrolumineszoencia effektust mutató anyagok szánna ma még viszonylag kevés;, a talál­mány szerinti világító 'kSandanzatoirbain felhasználha­tó, lumineszcencia effektust mutató anyagok száma szinte korlátlanul nagy, így a legváltoza tosabb szín ű fény állítható elő még egyetlen kondenzátorral is. További előnye főleg a díszvilágítás, réklámvi­lágítás területén mutatkozik, mert szerkesztésé­től függően, időben gyorsan változó, esztétikus láványt nyújtó fényhatások is elérhetők vele. Közismertek a hidegkatódos gázkisülési csövek (luminofór-csövek) reklámcsövek, valamint a hi­degkatódos, ún. gázos katódsugárcsövek is), me­lyek bizonyos értelemlben szintén világító konden­zátoroknak tekinthetőik, mivel a gerjesztési fe­szültség alatt a két fémelektródájuk kondenzátor lemezeinek tekinthető, melyek között gyakorlati­lag szigetelő hatású ritkított gáz van. Lényeges különbség van azonban ezen — általánosabb ér­telemben vett — fényforrások és a találmány szerinti világító kondenzátor között több szem­pontból is: 1. A felsorolt készülékek egyenárammal is táp­lálhatok, a találmány szerinti világító kondenzátor azonban csak. váltóárammal működtethető, mivel két elektródája között a ritkított gázon kívül szilárd dielekrikum is van, melyben töltéshordo­zók az adott feltételek mellett nem haladhatnak. 2. A felsorolt készülékek egyikében sincs szi­lárd lumineszkáló anyag, amelyekben pedig van, azokban a két elektróda között nincs szilárd di­elektrikum. 3..A felsorolt készülékek nagy részében a fény­gerjesztés zöme az ún. pozitív fényoszlopban tör­ténik és nem a csillókisülés tartományában, mint a találmány szerinti világító kondenzátornál. A találmány szerinti világító kondenzátor rész­letesebb ismertetésére a fentiekben vázolt alapelv alapján szerkeszthető sok lehetséges megoldás kö­zül kilenc egyszerű foganatosítási példát muta­tunk be a mellékelt ábrák alapján. Az 1. ábra a találmány szerinti világító kon­denzátor sík kondenzátor kivitelű foganatosítási példáját mutatja, részben metszetben:. A világító kondenzátor egyik elektródája az (1) és (3) átlát­szó dieletrikum közé helyezett (2) vezető üveg (átlátszó vezető), vagy átlátszó elektrolit. Ha a (2) réteg vezető üveg, az (1) dielektrikum elmarad­hat. A másik elektródája a (6) áramvezető lap. A (3) és (6) lapok között 10 mm-nél kisebb távol­ság van és e lapok közötti teret 20 tormái kisebb nyomású gáz tölti'ki. A külső légnyomás 'kiegyen­lítésére a (3) és (6) lapok között a (7) oszlopocs­kák, továbbá a (8) lécek vannak egymástól meg­felelő távolságokra alkalmazva. A (6) vezető lap­nak a (3) lap felőli (5) oldalara lumineszcenciát mutató por van ragasztva és hogy a váltóáram mindkét iránya ki legyen használva, célsaerűen a (3) dielektrikumnak a (6) lap felőli (4) oldalára

Next

/
Oldalképek
Tartalom