148732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénsavpatronok töltéshez való előkészítésére, a szénsav lefejtésére és tisztítására, valamint a szénsavpatronok töltésére

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.73 2. SZÁM 85. a. OSZTÁLY — HA-591. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés szénsavpatronok töltéshez való előkészítésére, a szénsav lefejtésére és tisztítására, valamint a szénsavpatronok töltésére Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat, Budapest Feltaláló: Halász Sándor főmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. október 22. A találmány eljárás és berendezés szénsavpatroraok töltésére, amellyel baleseti veszély nélkül, kis lúgveszteséggel és az egészségvédelmi követelményeket teljesen kielégítő mértékben lehet az üres patronokat töltés előtt megtisztítani és a töltést a szénsavpalackok hideg lefejtésével, a szénsavban levő víznyomok és szennyezések tökéletes, kiszűrésével, baleseti veszély nélkül lehet végezni. A szénsavpatronok töltésére eddig ismert eljárásoknak és 'berendezéseknek több hibája van. Az üres patronokat újratöltés előtt meg kell tisztítani az előző töltésnél rávitt illetve besajtolt alumínium dugasz maradványaitól, rozsdától és egyéb szennyezésektől. Ezt rendszerint fűthető, lúgtartalmú vízzel töltött kádakban végzik, amely kádalk nyitottak vagy esetleg ráhelyezett könnyű fedéllel vannak ellátva. Elkerülhetetlenül és gyakran megtörténik, hogy a lúgos kádba rakott patronok között olyan patronok is vannak, amelyekben még benne van a szénsav. Ezek a forró lúgban a hirtelen megnőtt belső nyomás következtében szétrobbannak. A robbanás következtében a kád nem sérül meg, mert a robbanás erejétől a könnyű fedő felemelkedik, azonban a kifrecscsenő forró lúg súlyos baleseteket okozhat. A balesetveszélyen túlmenően a nyitott vagy könnyű fedővel ellátott lúgos kádakból forralás közben a lúggőzök a munkahely légterébe távoznak. Ez is hátrányos, mert a lúggőz ártalmas a kád környezetében dolgozók egészségére, továbbá a gépek fémalkatrészein korróziót okoz. Az üres szénsavpatronok lúgos vízzel való tisztítása után a lúgnyomokat egészségi szempontok miatt tökéletesen el kell távolítani. Az. ismert eljárások szerint a lúgnyomok eltávolítását több kádban többszöri öblítéssel, állóvízben végzik, vagy egy kádban, amely kádban nagy intenzitással csérélik az öblítővizet. Az állóvízű kádakban történő öblítési :

eljárásnál van ugyan lehetőség a 'lúgveszteség csökkentése érdekében a lúg viszszanyérésére, azonban az öblítési eljárás hosszadalmas és nagy fizikai erőkifejtést igényel, mert a patronok teljes lúgmentesítéséhez sok kádra és öblítésre van szükség. Az intenzív vízcserével történő öblítéshez elvileg egy kád is elegendő, azonban itt nincs lehetőség a lúg visszanyerésére, mert ez a nagymennyiségű vízzel együtt veszteségként a csatornába folyik. Egészségi szempontokból előnyös, ha a természetes szénsav teljesen tiszta, olajgőzöket, meténmonoxidot és nitrogénszennyezést nem tartalmaz. Az ismert újratöltő berendezésekben e szennyezéseket kiszűrő berendezésrész nincs. A szénsavpatronok' szódavíz gyártására csak akkor alkalmasak, ha az előírt mennyiségű szénsav van a patronban. A szükséges mennyiségű szénsavat csak folyadékállapotban, egyenletes magasnyomás és hőmérséklet mellett lehet betölteni. Az ismert palacklefejtő berendezések e követelmény maradéktalan kielégítésére nem alkalmasak, elsősorban azért, mert a szénsavpalackokat meleg állapotban fejtik le. A szénsavpalackokait az ismert eljárásoknál forróvíz zuhannyal vagy egyéb módon felmelegítik. A felmelegedés következtében a palackokban a nyomás kb. 45 at-ról 100 at-ra vagy e fölé növekszik. A nagy nyomásnövekedés gyakran a palackok szátrobbanását okozza. A melegítés ellenére gyakran előfordul, hogy a szénsavban levő víznyomók és szennyezések a töltővezetékben befagyást, dugulást okoznak. Az ismert berendezéseknél nincs megfelelő biztosító berendezés a robbanások megakadályozására. Az elektromos biztonsági berendezések feszmérői mutatóérintkezéses feszmérők. Ezek mértékhitelesítése nem megbízható a mutatók elektromos kontaktusainak gyakori meghibásodása, oxidálódása miatt. Az eddig ismert eljárások általában kisipari