148703. lajstromszámú szabadalom • Középnyomású léghabsugárcső

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.703. /.ÁM 61. a. 11-22. OSZTÁLY —BE -691. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Középnyomású léghabsugárcső Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokság, Budapest Feltalálók: Keszthely Antal technikus;" Váradi Béla, gépészmérnök, Köteles Győző gépészmérnök A bejelentés napja: 1960. február 3. A találmány középnyomású léghabsugárcső fo-lyadéktüzek oltására, amely a tűztérben is meghibásodás nélkül és megbízhatóan működik és aránylag alacsony nyomással 10—10,5 habkiadósságot ad. A f olyadéktüzek oltására — különösen nagy tűzfelületek esetén — általában fehérje alapú léghabképző anyagokat használnak. A folyékony oltóanyagot a tűztér közelében léghabsugárcső segítségével habosítják és a habot az égő folyadék felületén szétterítik. Az ismert léghabsugárcső szerkezetek és berendezések nem eléggé gazdaságosaik és nem működnek kielégítő biztonsággal. A kisnyomású (5—6 at.) sugárcsövek több kisméretű; egymással hegyesszöget bezáró középvonalú lövőkével vannak ellátva. A lövőkék lyukmérete kicsi, minek következtében a vezetékről leváló reve vagy egyéb szennyezés a lyukakat gyakran eltömi. Már egy lyuk eltömődése esetén is a habképződés és a 'habszállítás jelentősen csökkentett mértékűvé válik, mert a lövőkékiből kiáramló, egymást szög alatt keresztező " sugarak egyikének kimaradása esetén is a hab ráverődik & sugárcső falára és innen az anyag egy része visszafolyik. A kisnyomású sugárcsövek másik hibája, hogy tömítésekkel vannak a csővezetékekbe csatlakoztatva. Tűz esetén — mivel kisnyomású sugárcső a tartály falára van szerelve és kirepedt tartály esetén a tartályt körülvevő védőudvarba kifolyt folyadékanyag is ég —• a tömítőanyagok kiégnek és a sugárcső működésképtelenné válik. Az ismert kisnyomású léghabsugárcsövek további hátránya, hogy az eltömődés, alacsony habkiadósság kompenzálása céljából több sugárcsövet kell egy-egy tartályra szerelni, mint amennyi a sugárcső zavartalan működése esetén szükséges. Ez beruházási és karbantartási költségnövekedést okoz. A kisnyomású léghabsugárcsövek fenti hátrányait a nagynyomású sugárcsövekkel próbálják kiküszöbölni. Ezeknél a habképzésihez szükséges nyomás 12—-13 at. E nagy nyomás azért szükséges, mert itt csak egy nagyméretű lövőké van és mert a sugárcső a tankudvaron kívül, a töltés külső oldalán van elhelyezve. A sugárcsövet a töltés felső szintjének magasságában, tehát kb. 3 1/2—4 m magasban vezetett csővel kötik össze a tartály oldalára szerelt csőszakasszal, illetve a beömlő pipával. A tartályok magasak, ezért a sugárcső utáni csőszakaszban kb. 10—14 m magasra kell felnyomni a léghabot. A léglhab áramlási ellenállása — ibár a csőszakasz átmérője a folyadékállapotú anyagot szállító csőrész átmérőjének 5—6-szorosa — nagy, azonkívül a haboszlop nagy magassága is csökikemti a habtérfogatot. A hab áramlási ellenállásának és a habtérfogat csökkenésének kompenzálását, továbbá a nagy lyukméretű lövőkével való habosítást csak 12—13 at nyomással lehet végezni. A nagy nyomás kifejtéséhez nagyteljesítményű és drága szivattyú szükséges. A nagynyomású kivitel hátránya az is, hogy a habot szállító csőszakasz egy része a tankudvaron levő esetleges tűztér fölött vízszintes helyzetben van elhelyezve és tűz esetén ez a csőszakasz felmelegedve, ill. meglágyulva behajlik, keresztmetszete csökken, vagy eltömődik és megszűnik a habszállítás. A nagynyomású kivitel azért is drága, mert a sugárcső után nagy átmérőjű és hosszú csőszakasz van. A találmány célja olyan léghabsugárcső létesítése, amely az ismert kisnyomású sugárcsőhöz hasonlóan a tartály oldalára szerelhető, azonban esetleges tankudvartűz esetén is zavartalanul tovább működik, amelyhez a tankudvar fölött vezetett csőszakaszra nincs szükség és amelynek habkiadóssága, képződött hab és a habképzéshez felhasznált folyadék térfogatának aránya a kifogástalanul dolgozó ismert kis- és nagynyomású léghabsugárcsövek habkiadósságánál jelentősen nagyobb. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja