148702. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés előaprított szilárd anyagok, folyadékok és gázok legfinomabb diszpergálására, homogenizálására, keverésére és kapcsolására

4 148.702 kedő vonalban elrendezve, a száron levő belülről kifelé vezető 13a furatok (4. és 7. ábrák) a 11 keverőtest szárának megfelelő állításával (2., 3., 5., 6., 7. ábrák) a henger kereszttengelyhez képest minden tetszőleges szöghelyzetbe állíthatók és ezzel elősegítik, vagy gátolják a felfelé irányuló főáramlást. A keverőtestek száma, azok egymásközötti távolsága, valamint külső átmérőjük a gép nagyságához és a részecskék elérni kívánt finomsági fokához igazodik. A 6 tengellyel forgó 7 keverőtest körül van elhelyezve az 5 állórész-falazat (1., 2., 3., 5. és 6. ábrák) ugyancsak cellaszerűen kiképezve a 10—• 16. ábrák szerint, amikor is a falazat csak egy cellafalból képezhető ki az 1/B., 5. és 8. ábrák szerint, vagy kettősfalazatként, az l/A., 2. és 3. ábrák szertint, amikor a két cellásé jtsor a 10—14. ábrák szerinti alakban egymás után kerül elrendezésre ami által a 16. ábra; szerinti különleges sejtiképződmény adódik, amelyik azután átnézéskor különböző mértani alakokat, illetve tereket képez ki oly módon, hogy az első falon keresztül hatoló örvény újraképződik, melyet átalakít, illetve szétezór a második falazat. Az állórész egy egyes falának viszont a 15. ábra szerinti alakja van, hossztengelyével függőleges vagy vízszintes irányban, aszerint, hogy igen szívós, vagjy puhább aprításra váró anyagokról van szó. így három különböző lehetőség adódik: 1. A 2. és 3. ábrák szerinti 5 állórész-fal hátulról egyáltalában nincs tömítve; ennek következtében a gáz-ariyag-keverék egy része a falon át eltávozhat, amint azt a 2. ábrán jelzik a kifelé mutató nyilak, innen újból alulra kerül az állórész-fal mögött hogy innen még egyszer a hengertérbe jusson. Mivel a falazaton keresztül hatoló részecskék .többnyire a viszonylag durvábbak, a készárunál a szemcsék különlegesen nagy finomságát és egyenletességét, lehet elérni, mindenesetre azonban a mennyiségi teljesítmény rovására. 2. Az 5. ábra szerinti 5 állórész-fal részben le van tömítve a 3 falazattal; ezáltal az álló részfalazaton keresztül hatoló részecskék mennyisége csökken, ill. a 14 szelep előre vagy hátratolásával szabályozhatóvá válik, ilyenkor azután a részecskék a 13 csövön át újból a 15 szívócsőcsonkba jutnak és innen ismét a henger belső terébe. Ezek a 13 csövek (5. ábra) a tehermentesítés céljaira is szolgálnak, ha túl sok anyag érkezik a .belső térbe. A késztermék finomsága itt valamivel kisebb, mint az 1. esetnél, a mennyiségi teljesítmény mindazonáltal lényegesen több, ezért legtöbbször ezt a megoldást előnyben részesítik. 3. Az állórész-fal hátulról egy átmenő 3 fal (1/B. ábra), ill. a 14 szelep eltolása következtében (5. ábra) teljes mértékben tömítésre kerül, és ezáltal elérhető, hogy részecskék az oldalak felé nem távozhatnak; ezáltal a késztermékek finomsága valamivel kisebb lesz, mint a 2. esetnél, mégis a mennyiségi teljesítmény valamivel nagyobb. Maga az anyag a levegővel, ill. gázzal együtt vagy érintőlegesen áramlik a 15a csövön keresztül a 2. ábra szerint, vagy az alapzat felől tengelyirányból a 15 és 16 csöveken át az 5. ábra szerint. A szívócsőcsonkok száma változó. Ezenkívül egy vagy több ctsőasonk csak a levegő, ill. a gáz odavezetésére is alkalmazható. Ezeken túlmenően különböző anyagok vezethetők egyidejűleg a henger belsejébe a különbözőféleképpen elhelyezhető táplálócsöveken át, éspedig egymáshoz képest minden tetszőleges arányban: az így bevezetett anyagok nemcsak, hogy teljesen egyenletes finomságúak lesznek, hanem teljes mértékben összekeverednek, éspedig úgy, hogy az egyik szemcse a másik mellett helyezkedik el a tökéletes homogenizálás, keverés és kapcsolás effektusában. A tengellyel együtt forgó keverőtest elrendezése felszálló levegőáramlást idéz elő és ezáltal a henger belső terének alsó részében nyomáshiányt, így ennek következtében a gáz- és anyagkeverék önmagától a 15a érintőleges csövön át (2. ábra), vagy a 15 és 16 tengelyirányú csöveken át (5. ábra) a belső térbe kerül, ott ahol ezt a szívóhatást még alátámasztani szükséges, különösen nehéz fajsúlyú anyagoknál, a 6 tengely legalsó részelnél több, fcisihajlásszögű 7a lapát kerül 'elhelyezésre, amelyek kis térközökkel a belépő nyílások előtt elhúzva a gáz és az anyag keverékét azonnal a keverők térségébe terelik és így vezetik be az aprítási folyamatot. A 6 üreges tengely (2., 3., 5., 6. és 17. ábrák) ill. az üreges tengelypár (l/A. ábra) különösen az oxygénnek, vagy más vegyi oldatoknak gáznemű, vagy ködszerű alakban történő, a henger belső terébe irányuló hozzávezetése céljaira szolgál; a kívülről áramló gáznemű, ill. ködszerű anyagokat a tengelyvégződés elfogja, azokat csavarszerűen az üreges tengely belső része felé tolja, hogy azok a 11 keverőszáron át (3., 4. és 6. ábrák) és a 13a furatokon keresztül (4. ábra) a henger belső terébe jussanak turbulens mozgással és itt az örvénylés! térben finom iszerneséjűre osztódottan feltárva kapcsolódjanak más anyagokhoz. A henger belső terében fellépő enyhe nyomáshiány és túlnyomás közötti változó igénybevételek a keverőtestek, ill. az örvényáramok által szabályozásra és kiegyenlítésre karülnek, általában úgy, hogy a henger belső terének alsó részében kezdeti nyomáshiányból a felsőrészben enyhe túlnyomásba kerülnek és ezáltal a 17 csövön át (2. és 5. ábrák) a keverék kiáramlását idézik elő, ugyanakkor fenntartjuk a keveréknek lebegési helyzetét a henger belső terében a nyomás alatti és a tágulási zónák állandó gyors egymás utáni változtatásával a főáramlási irányokon belül és a mikroörvénylésekben. A keverőtestek a rotációs és szóró mozdulatokban a képződő örvényléseíknél nemcsak a legfinomabb diszpergálást idézik elő, hanem főként az örvény-áramlásokat és ezeknek a cellák által provokált osztását, és elvágását megszámlálhatatlan mikroörvényléssé, mint robbanás-szerűén ható nyomási és tágulási zónák folytonos eltérítéssel a mozgó áramlásban, állandóan újraképzödve és szétszakítva az áramláson belül és annak szélein, éspedig nemcsak, mint részleges nyomó-hatás a tengely forgási irányában, hanem negatív mozgásokkal összefüggésben szívóerőként a forgások