148696. lajstromszámú szabadalom • Szikraforgácsoló elektróda
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.696. SZÁM 49. 1. OSZTÁLY — AA—440. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szikraforgácsoló elektróda Altalános Géptervező Iroda Feltaláló: Róth András gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 16. A szikraforgácsolás egyik legszélesebb alkalmazási területe különféle lemezmegmunkáló szerszám mok — elsősorban kivágó- és lyukasztó-szerszámok — készítése. E szerszámokat az jellemzi, hogy a vágóbélyegek bizonyos meghatározott — néhány századmüliméteres — játékkal illeszkednek a vágónyílásokba. A vágóbélyeg és a vágónyílás megfelelő mérete különbségének felét vágórésnek hívják. További jellemzője e szerszámoknak, hogy a vágónyílások — a kivágott darab áthaladásának megkönnyítésére — egy rövid egyenközű szakasz, a vágóöv után a vágóéltől távolodva folyamatosan vagy. lépcsősen bővülnek. Szakkifejezéssel élve a vágólapot alámunkálják. A folyamatos alámunkálás hajlásszöge általában 0,5—2°. Tekintve, hogy a szikraforgácsolt lyuk keresztmetszeti méretei az elektróda behatolási oldalán általában nagyobbak, mint a kijövetén, vágólapok sziikraiorgácsolásakor a vágóéllel ellentétes oldalon kezdik a megmunkálást.. Az alámunkálás így a szikraforgácsolás jellegéből következően előáll. Az Erosimat és még néhány külföldi szikraforgácsológép előnyös tulajdonsága, hogy kisteljesítményű fokozatokban acél elektródával is forgácsol. Minthogy pedig az elektróda és a megmunkált darab között szintén bizonyos meghatározott hézag van — a szikraköz —, abban az esetben, ha a szikraköz mérete megegyezik a vágóréssel, a szerszám saját vágóibélyege is felhasználható elektródaként. Ilyenkor tehát megtakarítható az elektródakészítés költsége. Ennek az eljárásnak hátránya az, (hogy nagyobb mélységben való forgácsoláskor — az elektróda anyagától függetlenül — az eróziós termékek nehezen távoznak el a megmunkált üregből, s a megmunkáló folyamat hatékonyságát rontják. Ezért kívánatos, hogy az eróziós termékek eltávozását megkönnyítsük. Ennek egyik egyszerű módja az, hogy a lyuk méretes hosszát — azt a lyukszakaszt, amelynek 'méretei az alkatrész működése szempontjából lényegesek —• a megengedett legrövidebb méretre készítsük. A jelenlegi gyakorla-t szerint ezt úgy érik el, hogy pl. vágólapoknál az alámunkálást hagyományos forgácsolással folyamatosan vagy lépcsősen készítik. Ha a lépcsős alámunkálást szikraforgácsolni akarjuk, olyan elektróda is szükséges, melynek keresztmetszet méretei megfelelnek az alámunkálás keresztmetszetének. Ebben az esetben tehát két különböző méretű elektródát kell készíteni és beállítani. Ugyanezt a célt valósítja meg az eddigi módszerek hátrányai nélkül a jelen találmány szerinti elektróda' használata. Ennek lényege az, hogy az elektróda forgácsoló végét olyan anyagból készült tal.pl emezzel látjuk el, amely a nagyoló fokozatokban jól forgácsol — pl. sárgaréz, vörösréz stb. —, és a nyílás megmunkálását nagyoló fokozatban, „megtalpalt" elektródával kezdjük. A nyílás hosszának nagyobb részét. így nagyoló fokozatban forgácsolhatjuk, s csak a vágóöv elérésekor —• amikor a talplemez már elfogyott — kapcsolunk át simításra. A fentiek szerint kialakított talpas elektróda talplemeze az alámunkált nyílásszakaszt forgácsolja ki. A talplemez mindaddig forgácsol, amíg elfogy, vastagságát tehát az határozza meg, hogy pontosan az alámunkálásra előírt mélységben fogyjon el. A vastagság az illető fokozat fajlagos elektródafogyasztásának isimeretében számítható. A talplemezzel forgácsolt, nyílásszakasz az alámunkálásnak megfelelően szűkülő lesz. Minthogy az alámunkált szakasz falainak felületérdessége tetszőleges lehet, e szakasz nagyoló fokozatban forgácsolható. A találmány szerinti elektróda alkalmazása a következő előnyöket nyújtja: * 1. Vágónyílások alámunkált szakaszai termelékeny fokozatban forgácsolhatok. 2. Az előtolási iránnyal ellentétesen összehajló talplemez viszonylag széleis rést biztosít az eróziós termékek eltávozásához, ezért a termeié-
