148690. lajstromszámú szabadalom • Láncfonalfék körszövőgéphez

2 148.690 része az ágyazás csapágyfelületének egy részével közös legyen, aminek az a következménye, hogy minden pálca felületének egy részén érintkezik az ágyazás csapágyfelületéve! és közte, valamint a csapagyfelület között súrlódás lép fel. Ha az ágyazást elforgatjuk, a pálca felülete természetszerűen el fog maradni a forgómozgásban és ezáltal kényszeríteni fogja a pálcát, hogy az ágyazás forgásirányához viszonyítottan ellenkező irányú forgó mozgást végezzen, azonban nem fog forgómozgást végezni a saját tengelye körül. A pálcáknak az ágyazásban való rögzítése érdekében az utóbbit elláthatjuk bilinccsel, amely körülfogja az ágyazást és ezáltal az egyes pálcák csupaszon levő, a kerületen található részével is érintkezik. Ezt a bilincset úgy alkalmazzuk, hogy az ágyazás elforgatásakor lazítható legyen. Az ábrák vázlatosan ismertetik a találmány foganatosítási módját. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a találmány megértéséhez nem szükséges részeket elhagytuk. Az 1. ábra a találmány szerinti fékpálcákkal felszereit körszövőszék kerületi részének egy darabját szemlélteti felülnézetben. A 2. ábra a pálcák tengelyirányára merőlegesen, vagyis a szövőszék sugara irányában képzelt metszet. A 3. ábra tengelyirányú metszete, a 4. ábra III—III vonala mentén, a fékpálca ágyazásának. A 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala mentén. A rajzon látható az 1 váz része a szokásos körszövőgép szerkezetének, amely vázrész függőleges irányban halad, a 2 illetőleg 3 felső illetőleg alsó vezető-pélcákon a 4 láncfonalak, a 2. ábra szerint külön 5 illetőleg 6 furatokon haladnak keresztül. A 2 és 3 pálcák között van a 7 és 8 pálcákból képezett pálcapár elhelyezve. Az 1. ábra szerint ezek a 7, 8 pálcák köralakban haladnak a szövőszék tengelye körül, erre a tengelyre merőleges síkban. Amint a 2. ábrán láthatjuk, mindegyik láncfonal S-re emlékeztető alakban fut a 7 és 8 pálcák körül, a 2 és 3 pálcák 5 és 6 furatai álfal határolt szakaszon. Ha a 7 és 8 pálcáknak viszonylagos helyzetét úgy változtatjuk meg, hogy a központjukat összekötő vonal, (lásd a 2. ábrát) szögelfordulást végezzen, a fonalaknak a két pálcát körülfogó ív hosszát (az ív szögét) változtathatjuk és ugyanígy azt a fékező hatást, amelyet a pálcák a fonalak és a pálca felület között fellépő súrlódás következtében a fonalakra gyakorolnak. A 7 és 8 pálcák mindkét végükön a 9 ágyazás révén vannak az 1 váz-szerkezetbe felszerelve. A 3. és 4. ábrák ezeknek az ágyazásoknak a kiviteli alakját szemléltetik (párokban). Ezek mindegyike alkalmas arra, hogy a 7 és 8 fékpálcák két párjából, amelyek az 1 -váz-szerkezetben találkoznak, egy párt felvegyen. Az egyes 9 ágyazások a következő részekből állanak: a 10 hengeres rész, amely az 1 váz-szerkezet megfelelő furatába illik és amely hengeres résznek 11 peremes kiképzése van. Ez derékszögben áll a 10 rész tengelyvonalára és az 1 váz-szerkezet oldalfelületével érintkezik. Mindegyik ágyazáson egy pár 12 és 13 furat van, amely a 10 rész tengelyvonalával párhuzamos irányú és alkalmas a 7 és 8 pálcák egy-egy végének befogadására. Ezek a furatok a 10 részben olyan elhelyezésűek, hogy az egyes furatok tengelyvonala a 10 rész kerületétől kisebb• távolságban van, mint a furat sugara. Ennek következtében az egyes pálcák kerületének felületéből egy bizonyos rész csupaszon áll a 10 rész kerületi felületén. A 10 rész kerületi felületén gyűrű alakú vájat van, amelyben a 14 bilincs helyezkedik el, oly módon, hogy érintkezzék a 7 és 8 pálcák szabadon álló felületi részeivel. Ennek a bilincsnek a szélessége akkora, hogy az ugyanazon 1 váz-szerkezet-részben elhelyezett második 9 ágyazást is körülfogja. A 14 bilincs keresztirányban osztott és van rajta kiálló két 15 fül, amelynek egymásra kiigazított furataiba a 16 menetes csap illik. Ez olyan hosszú, hogy kiáll az 1 váz-szerkezet külső felületéből és így lehetővé teszi a 14 bilincs szorító hatásának a 16 csavar segítségével való beállítását. Ha a 7 és 8 pálcák tengelyvonalát összekötő egyenes szögállását az ágyazás tengelyvonalához viszonyítottan meg akarjuk változtatni azért, hogy a lánc fonalakra kifejtett fékező hatását beállítsuk, a 16 csavart kissé meg kell lazítanunk, ezeknek a pálcáknak a két végén levő ágyazásokat a megkívánt szögállás mértékének megfelelően el kell forgatnunk, majd a 16 csavart újból meg kell húznunk. Az ágyazásoknak a leírt elforgatása során a 7 és 8 pálcák, amint említettük, párhuzamos tengelyűek maradnak egymáshoz viszonyítva, anélkül, hogy saját tengelyük körül szögelfordulást végeznének. Szabadalmi igénypontok: 1. Körszövőgépek láncfonalaihoz használt fékszerkezet, amelyben egymással párhuzamos pálcapár van, amely pálcák körül S-re emlékeztető alakban futnak az egyes láncfonalak, és amelyek olyan elrendezésűek egymáshoz viszonyítva, hogy a központjukat összekötő egyenes szögelfordulásra képes, azzal jellemezve, hogy a kiét pálcának a körszövőszék szerkezeti középvonalára koncentrikus körív alakja van. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemzeve, hogy a két pálca darabokra van tagolva, amely 'daraboknak végei közös ágyazásban foglalnak helyet, amely ágyazás a pálcapáirok hajlatának sugarára derékszögben haladó tengely körül elforgatható és amelyben az ágyazás forgási tengely vonalával párhuzamos irányban haladó és egy-egy pálcavég befogadására alkalmas furatok vannak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két-két ágyazás kerül alkalmazásra, amelyek két pálcapár befogadására alkalmasak, amely pálcapárok egymás folytatását képezik és a két ágyazás egymással szilárdan kapcsolható. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ágyazásnak a pálcavégek befogadására alkalmas furatai a hen-