148666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, foszfortartalmú indol-származékok előállítására
2 148.666 4-hidroxJ-indol-származék dibenzol-foszforsavészterét közvetlenül kikristályosítani. Amikor ez nem sikerül, úgy ajánlatos alumíniumoxid-oszlopon átszűrni. A 44iidroxi-indol-iszármazék így kapott difoenzilfoszforsavészteréből a benzilcsoportokat úgy hasítjuk le, hogy annak metanolos oldatát palládiumkatalizátorral és hidrogénnel rázzuk, mire a képződött foszforsavésztert —• miután a katalizátort leválasztottuk — alkalmas oldószerből, előnyösen metanolból kikristályosítjuk. A következő példákban, melyek az eljárás kivitelezését ismertetik, a találmány terjedelmét azonban semmiképpen sem. korlátozzák, a hőmérsékleti adatokat Celsius fokokban adjuk meg. Az olvadási pontok nincsenek korrigálva. 1. példa: 4-hidroxi-dimetíltriptamm-foszforsavészter 408 mg 4-hidroxi-dimetiltriptamin.t (2 millimól) a számított mennyiségű nátrium-metilátnak metanolban képzett oldatával nátriumsóvá alakítunk át. A bepárolási maradékot 15 ml 1,2-dimetoxi-etánban oldjuk és az egészet nitrogén-légkörben 1 óra hosszat 2 millimól dibenzil-foszfonil-kloriddal rázzuk. Ezután az oldatot újból szárazra bepároljuk, a maradékot abisz. kloroformban felvesszük, az oldhatatlan részről leszűrünk és a kloroformoldatot alumíniumoxid rozlopon kromatografáljuk. A 4-hidroxi-dimetiltriptamin dibenzil-foszforsavészterét 90—95 térfogatrész. kloroformból és 10—5 térfogatrész alkoholból álló oldószer eleggyel a szűredékbe mossuk. Fehér hab keletkezik, mely eddig nem volt. kristályosítható. 350 mg 4-hidroxi-dimetiltriptamin-dibenzil-foszforsavésztert 8 ml metanolban palladiumkatalizátor jelenlétében hidrálunk. Miután a hidrogénfelvétel befejeződött, a katalizátorról leszűrünk és a szűredéket óvatosan besűrítjük. Besűrítés közben a 4-hidroxi-dimetiltriptamin~foszfopsavészter kis, tömör, színtelen hasábokban kristályosodik ki. Olv. p. 210—212° (boml.). Keller-féle színreakció: kék. 2. példa: 4-hidroxi-dimetiltriptamin-fo,sz.forsavészter 1,19 g 4^hidroxi-dietiltriptamint a számított mennyiségű metanolos nátronlúggal nitrogén-légkörben nátriumsóvá alakítunk át és ezt nagyvákuumban 60°-on megszárítjuk. A terméket ezután 20 ml dimetoxi-etárífoan oldjuk, az elegyet 1,53 g dibeinzil-foszforkloridnak szénteitrakloridban képzett oldatával hozzuk össze és 18 óra hoszszat szobahőmérsékletén rázzuk. Maid tisztára szűrünk, a szűredéket szárazra bepároljuk ós a maradékot 60 g alumíniumoxidon kromatografáljuk. A 4-!hSdroxi-diatiltripta;mm-dibienzil-foszforeavésztert 80—90 térfogatrész kloroformból és 20—10 térfogatrész alkoholból álló oldószerelegygyel a szűredékbe mossuk. Semilyen oldószerből sem sikerült kikristályosítani. 1,4 g 4-hidroxi-dl ie i t;ilít;riptamlÍ!n-d:i'be ! nz:il-f oszforsavésztert 50 ml metanolban palladiumkatalizátor jelenlétében hidrálunk. A hidrogénfelvétel befejezése után szűrünk, a katalizátort meleg metanollal megmossuk és az egyesített metanol-oldatokat besűrítjük. A 4-hidroxi-dietiltriptamin-foszforsavészter eközben 257°-on olvadó 'hasábokban kristályosodik ki. Keller-féle színreakció: kékesibolya. 3. példa: 4-hidroxi-3-(2'-piperidino-etil) -indol-foszforsavészter. 1,35 g 4-hidroxi-3-(2'-piperidino-etil)-indolt 30 ml metanolban oldunk, az elegyet 5,64 ml 0,96-n. NaOH-val (1-n. Na OH 5,41 ml) összehozzuk és nitrogén-légkörben szárazra begőzöljük. A maradékot 30 ml dimetoxi-etánban felvesszük, éhhez dibenzil-foszforkloridnak 20 ml széntetrakloridban képzett oldatát adjuk — melyet 1,45 g dilbenzil-foszfitiból állítottunk elő — és az elegyet 10 óra hosszat rázzuk. A kivált konyhasóról ezután leszűrünk, a szűredéket bepároljuk és a maradékot 30-szoros mennyiségű alumíniumoxidon kromatografáljuk. A 4-hidroxi-3^(2'-piperidino-etil)-indol-diibenzil-foszforsavésztert kloroformmal a szűredékbe mossuk. Amorf hab keletkezik, melyet semmiféle oldószerrel sem lehetett kikristályosítani. 2 g 4Hhidroxi-3-j(2'pÍparidijno-etil)-indol-dibenzil-foszforsavészternek 20 ml metanolban képzett oldatiát 1 g palladiumkatalizátorral és hidrogénnel addig rázzuk, amíg a hidrogénfelvétel be nem fejeződik. Ezután szűrünk, a csapadékot vízzel kifőzzük és az egyesített szűredéket kis térfogatra bepároljuk. Eközben a 4-hidroxi-3-(2'-piperidino-etil)-indol-foszforsavészter színtelen hasábok alakjában kristályosodik ki, melyek 260—262°-on olvadnak. Keller-féle színreakció: ibolya. Van Urk-féle színreakció: barnás-narancs-szín. Szabadalmi igénypont: Eljárás OH o — p —- cr CH.2 — CH-, — N < H\ 2 v\ / N H I I általános képletű új, foszfortartalmú indol-származékok előállítására —• mely képletben Rí és R2 azonos vagy különböző 1—4 szénatomú alíkilcsoportok, vagy a nitrogénatonimal együtt piperi dingyűrű —, azzal jellemezve, hogy OH A ' /•' CH2 — CH 2 — N<^ R2 N H II
