148657. lajstromszámú szabadalom • Gyújtógyertya belsőégésű motorokhoz

2 148.657 tyában az üvegszigetelés, hogy hőmérséklete nem éri el az üveg lágyulási hőfokát. Önmagáiban ismert az üveg-fém forrasztások technológiájában az ún. „nyomásos forrasztás", vagy idegen nevén: „compression seal" ill. „Druekglaseínsehmelzung". Felismertem azt, hogy ezen önmagában ismert üveg-fém forrasztási mód alkalmazásával, illetve enndk megfelelő konstruk­cióval lehet csak gyakorlatilag alkalmazható üvegszigetelésű gyújtógyertyákat készíteni. E for­rasztási technológiánál ugyanis az üvegnél na­gyobb hőtágulású anyagot — pl. vasat — az üveg­gel olyan geometriai formában forrasztanak ösz­sze, hogy a hőtágulási különbség eredményeként az üvegben minden irányban csak nyomófeszült­ség jön létre. Az üveg nyomószolárdsága tii. az elmondottak szerint igen nagy, s így a nyomófe­szültség irányában az üvegeit annyira túl lehet feszíteni, hogy a normális üzemeltetés során fel­lépő azon hőhatások, amelyek különben húzófe­szültséget okoznának, a nyomófeszültségből levo­nódva így csak árunak csökkenését, nem pedig húzófeszültség fellépését fogják eredményezni. A 3. ábrán — magyarázatképpen — az ilyen „.nyomásos forrasztás" egy elvi példáját mutatom be. A (17) fémgyűrű nagyobb hőtágulású anyag­ból készült, mint a belső terét kitöltő (2) üveg. Miután az üveg belesajtolása — vagy belesajto­lódása — a gyűrűibe az üveg lágy állapotában tör­tént (általában 600—700 C° fölött) és a fémgyű­rű hőtágulása (jelen esetben zsugorodása szoba­hőfokig) sokkal nagyobb az üvegénél, a kihűlt tárcsa síkjában a gyűrű szorítása következtében, az üvegben minden irányú nyomás lép fel. A találmány szerinti, üvegszigeteléssel ellátott gyújtógyertya Ibelső égésű motorokhoz ezek sze­rint azzal van jellemezve, hogy az üvegszigetelés olyan konstrukcióban van a gyertyában elhelyez­ve, hogy az üvegrészben kizárólag nyomófeszült­ség keletkezhet működés közben, vagy máskép­pen kifejezve, az üveg oly mértékű állandó nyo­mófeszültség alatt áll, hogy e nyomófeszültség mindig nagyobb, mint az üzem közben felléphető maximális húzófeszültség. Ezenfelül az üvegszige­telő rész a gyertya oly helyén van elrendezve, ahol az üzemi hőfok az üveg lágyulását már nem okozhatja. A gyakorlati kivitelnél az üvegszigete­lés a gyertyatestnek a szikraközzel ellentétes vé­gén helyezkedik el, oly módon, hogy azon az egyik elektróda áthatol. A szigetelés teljes magasságá­ban a fémbe van befoglalva, éspedig akár magá­ban a gyertya testben, akár pedig — szétszedhető kivitelnél — a kicsavarható gyűrű nyílásában. Az üveget körülvevő fémrész tehát mindenképpen olyan kiképzésű, hogy az üvegben állandó nyo­móíeszültséget kelt, vagyis a forrasztás az emlí­tett nyomásos forrasztás alapelve szerint készült. Ezek szerint az üvegszigetelés az őt körülvevő részbe ill. gyűrűbe lágy állapotban kerül pl. be­sajtolásra, továbbá, a fém, ill. fémgyűrű nagyobb hőtágulású, mint az alkalmazott üveg. A találmány példalképpeni kiviteli módozatait az ábrák segítségével közelebbről ismertetjük. A 4. ábra állandó összeépítésű, az 5. ábra pedig szét­szedhető kivitelt mutat be. Az ábrákon azonos részekeit azonos számmal jelöltük. Az ábrákon a (19) gyertyatesten, van kiképezve a (20) külső elektróda. A (22) üvegszigetelésen hatol át a (21) belső elektróda. A 4. ábra szerinti kivitelnél a {22) üvegszigetelés magától a szikra­köztől távol helyezkedik el és a (19) gyertyatest úgy van kiképezve, hogy az üvegszigetelésre ál­landó nyomófeszültség hat. Jelen esetben ez pl. részben gömbfelület alakú szigetelőtesttel és en­nek megfelelő fémfal kiképzéssel van elérve. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a (19, 20, 21, 22) jelölések azonosak a 4. ábra szerintivel. A (23) tömítő gyűrű, (24) pedig az üveget magábafogla­ló, kicsavarható gyűrű. Az üvegszigetelés e ki­csavarható gyűrű nyílásaiban helyezkedik el, szin­tén távol a szikraköztől. A feszültségi viszonyok itt is olyanok, hogy az üvegben üzemközben csak nyomófeszültséges feszültségállapot lehetséges. A találmány szerinti megoldás előnye tehát az, hogy míg az eddig ismert üveg-gyújtógyertya megoldásoknál az üvegalkatrészekben üzemszerű működés közben húzófeszültség is keletkezhetett (pl. belső túlnyomásnak kitett üvegcső darabkák­ban), addig ennél a megoldásnál az üvegben csak nyomófeszültség lehetséges. Ennek következtében a találmányom szerinti üvegszigetelésű gyújtó­gyertya üzembiztos, elrepedés valószínűsége nem áll fenn, s így lepattanó és a motorhengerbe ke­rülő üvegszilánkok nem veszélyeztetik a dugattyú és a motorherjger felületének épségét. Ámbár a találmányt csak egyes példák kapcsán mutattuk be, megjegyezzük, hogy konstrukció­juk nincsen azokra korlátozva. Szabadalmi igénypontok: 1. Üvegszigeteléssel ellátott gyújtógyertya bel­sőégésű motorokhoz, azzal jellemezve, hogy az üvegszigetelés (22) a gyertyatestnek (19) az önma­gában ismert szikraközzel ellentétes végén oly módon van elhelyezve, hogy a gyertyatestlbe (19) vagy a cserélhető fémgyűrűbe (24) az üvegszige­telés lágy állapotban van besajtolva, vagy bele­sajtolódva és a gyertya test, vagy cserélhető fém­gyűrű az üvegszigetel ós palástjának teljes felüle­tét körülzárja, mimellett az üveget körülvevő fém, illetve fémgyűrű nagyobb fajlagos hőtágulá­sú, mint az alkalmazott üveg. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtógyertya kivi­teli alakja azzal jellemezve, hogy üvegszigetelése nyomásos forrasztással készült. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti gyújtó­gyertya kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a belső elektróda az üvegszigetelésen áthatol. 4. A 3. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja jellemezve állandó és oly mértékű nyomó­feszültség alatt álló üvegszigetelővel, hogy e nyo­mófeszültség mindig nagyobb, mint az üzemszerű használat folyamán felléphető maximális húzófe­szültség. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági is Jogi. Könyvkiadó tgaznatoja. 612097. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom