148654. lajstromszámú szabadalom • Szervómotor, főleg szelepek vagy tolózárak működtetésére

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.654. SZÁM 60. OSZTÁLY — PA-658. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Szervomotor főleg szelepek vagy tolózárak működtetésére Angyalföldi Vasszerelvénygyár, Budapest Feltaláló: Paraizs Ernő, gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. április 2. Egyes üzemekben, pl. hőerőtelepeken nagy mennyiségben vannak szelepek vagy tolózárak (a továbbiakban armatúrák), amelyek működtetése kézierővel nem gazdaságos, amelyeknél tehát nyitásra és zárásra szervómotorokat alkalmaznak. Ezek a. szervomotorok lényegileg oly elektromotorból állnak, amely mechanikus vagy hidraulikus hajtómű segítségével működteti az armatúrát. Mechanikus erőátvitel esetén, ha tehát a hajtő elektromotor pl. esigahajtással viszi át a nyomatékot a forgatandó tengelyre az armatúra nyitása vagy zárása végett, az armatúrát könnyen lehet ugyan teljesen nyitni vagy zárni, de egy bizonyos fojtás beállítása már nehézségbe ütközik. Hidraulikus működtetés esetén a szokásos megoldásnál, ha tehát a hidraulikus folyadék nyomása egy dugattyút tol el, nem forgó, hanem egyenesvonalú mozgást kapunk, amellyel az általánosan használt (szabványos) armatúrák közvetlenül nem működtethetők. A hidraulikus működtetés mellett észlelhető nagy hibák miatt a gyakorlatban főleg a mechanikus erőátvitelt alkalmazzák, de ennél minden egyes armatúrának külön elektromotor a van, ami egyrészt költséges és beszerzési nehézségekkel jár, másrészt különböző névleges teljesítményű motorok alkalmazását teszi szükségessé, melyek egymás között sokszor nem cserélhetők, tehát meghibásodás esetére a tartalékmotorok nagy mennyiségét kell készletben tartani. A találmány lehetővé teszi azt, hogy az armatúrákat, vagy más berendezéseket egy központból vett hidraulikus folyadékkal működtessük, mégis olyképp, hogy ez a nyomás alatt álló folyadék nem egyenesvonalú, hanem forgómozgást létesít és ezzel könnyen és olcsón működtetheti a szokásos és a' kereskedelemben kapható armatúrákat. A találmány alkalmazásánál tehát ott, ahol egy üzemben vagy részlegben több armatúrát kell működtetni, ezekhez csak egy elektromotorra és ezzel hajtott szivattyúra van szükség, amely a hidraulikus folyadékot áramoltatja, és ebből a központból lehet valamennyi armatúrát ellátni. Erre a célra a +alálmány lényege az hogy a nyomás alatt üli l >h d kot tiubiic kf i (Ai 3

előnyösen akciós tm'runaia pl p< tonkt) vi" f/f ji k és ezzel vé* uk a snj1 (^

ni i i Jr a" i i J, /e^">cl tehát a so" i 1 ^ rmatűrák tet-1

~3v i sőelágazás se-rV

e,t\ 1 >• J in ni1

c

1

1 draulikus f'o-ctk\m ^ ti/ Mo f1

"• ^n^-it és így hoz-i ^ -t r-i ii 'V f-sehez szükséges i /° L/i *• 1

serendezésnek u i c- b h-i isi t r n 1 i/ üzemköltsége t^d DV

n i Ke

1

n fo'éásnál, amelyii ' a- ML I ai »k iM |a K.<MÍMI€IŰ elektromo(.i =) k T, nn ili \i (»t n ( ^ ° cdk ilmazhatók a '-d i\ mi uiii \i rut: Ai^zont nincsen i i'vt i > a dalnu" ?• i T szervomotor-l eit 1 uznalt tuibinat u±f ., peitonkereket ne 1 /p i bel i me i ku on i k üomotorral és szi.attyu'Vdl jussuk cl . iy,^,i

oíol

t

y

tt

.lei

i

kal és a rajz példaképpen ezt a megoldást szemlélteti. Ezen a rajzon az 1. ábra a szerkezet függőleges metszete, a 2. ábra pedig vízszintes metszet. A rajz szerinti kiviteli példánál az 1 szivattyút a 2 elektromotor hajtja és az így nyomás alá helyezett folyadék (vagy a központból csővezetéken át érkező hidraulikus folyadék) a 3 sugárvetőfejbe jut, amelyben a nyomási energia sebességi energiává alakul és a folyadéksugár a 4 peltonkerékre áramlik. A peltonkeréknek, vagy más akciós turbinának a találmány szempontjából az az előnye a reakciós turbinával szemben, hogy a hajtómű kiviteli alakja ill. geometriai méretei a gyakorlati alkalmazásnak megfelelően kis helyszükséglettel és egyszerűen készíthetők. A 4 peltonkerék az 5 erőátviteli szerv, pl. csigahajtás és kúpkerék-áttétel révén forgatja a 6 kihajtótengelyt, amely az armatúra záróelemét is-