148629. lajstromszámú szabadalom • Por-koncentrátor

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.629. SZÁM 50. e. 24. g. OSZTÁLY — KO-1468. ALAPSZÁM Por-koncentrátor Feltaláló: Kocsányi László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. február 6. Az ipari porleválasztó berendezések méretei, beruházási és üzemköltségei elsősorban a tisztítandó gázmennyiségtől, valamint az elérendő tisztítási foktól függnek. A tisztítandó gázok fajlagos portartalmának növekedése azonban, az egyes leválasztó típusoktól függő felső határértékig, nem befolyásolja lényegesen a méreteket és a költségeket. Jelen találmány abból a leválasztási folyamat elemzése révén levonható következtetésből indul ki, hogy lényegesen könnyebb, tehát kevesebb energia és költség ráfordításával elérhető a gázban diszpergált állapotban lebegő porszemcséknek a gázok egy bizonyos részében történő koncentrálása, mint a pornak a lebegő, diszperz állapotból ülepedett porhalmaz formájába történő átvitele, azaz a tulajdonképpeni leválasztás. A találmány tárgyát képező por-koncentrátor feladata az, hogy a tisztítandó gázokban levő port a gázok egy részébe sűrítse1

össze, és a porban dúsított gázokat a tiszta gázoktól elválassza. A por-koncentrátor alkalmazásával a leválasztási folyamatot két részre bontjuk. Első lépésben a por-koncentrátorral a port a gázok egy részébe sűrítjük, és e porban dúsított részt a tiszta gázoktól elválasztjuk. Második lépésben a porban dúsított gázokat a koncentrátor után kapcsolt leválasztó berendezésbe vezetjük, mely bármilyen típusú ipari porleválasztó lehet, akár mechanikus, akár nedves vagy ultrahang-leválasztó, vagy ezek bármilyen kombinációja. Itt történik a nagy portartalmú, dúsított gázokból a por tulajdonképpeni leválasztása. Mivel a por-koncentrátor, melyen a teljes gázmennyiség áthalad, a hasonló teljesítményű közvetlen leválasztónál árban és üzemköltségben jóval olcsóbb, a koncentrátor után kapcsolt leválasztó berendezés pedig, melyen csak a viszonylag kis mennyiségű, porban dúsított gázok haladnak át, kisebb méretű lehet, a koncentrátorral működő berendezés teljes ára és üzemköltségei kisebbek lesznek, mint a hasonló teljesítményű és azonos gáztisztítást elérő közvetlen leválasztó berendezésé. Fentiekben a koncentrátor mint a porleválasztó berendezés egy része szerepelt. A műszaki gyakorlatban azonban előfordul, hogy az elérendő cél nem a pornak a gázból történő teljes leválasztása, hanem csupán a gázok egy részében történő besűrítése. Ez esetben a koncentrátor önmagában, tehát utána kapcsolt leválasztó berendezés nélkül dolgozik. A találmány tárgyát képező por-koncentrátor, működési elvét tekintve, a mechanikus centrifugális erők és az elektrosztatikus erők együttes hatását alkalmazza. Kiviteli formáját a mellékelt rajz ábrái tüntetik fel, mégpedig az 1. ábra elölnézeti metszetet, a 2. ábra alaprajzi metszetet ábrázol. Az ábrázolt helyzetben a gázok áramlása a koncentrátorban vízszintes síkban történik, ez megfelel a koncentrátor általános felállítási helyzetének, a működés szempontjából azonban ez a felállítás nem feltétlenül szükséges. A tisztítandó gázok a koncentrátorba az 1 belépő nyíláson lépnek be. A mechanikus centrifugális erők hatását a poros gázokra a 2 ház kialakítása biztosítja, amelyben a poros gázok félkör alakú pályán áramlanak, s eközben a centrifugális erők hatására a porszemcsék a külső fal melletti rétegekben dúsulnak és nem lépnek át a 3 zsalus lapátsorral elválasztott tisztagáz-térbe. A centrifugális erőhatáshoz hozzájárul az elektrosztatikus erőtérhatása, amely úgy jön, létre, hogy 3 zsalus lapátsor a 2 háztól elektromosan elszigetelve kerül beépítésre és nagyfeszültségű egyenirányítóit feszültségforráSihoz van kapcsolva, miáltal a 3 lapátok és a szükség szerint alkalmazott 4 elektródák kb. 30—50 KV-os egyenfeszültség alatt állnak és mint gerjesztett szóró-elektródák működnek. Ezzel szemben a 2 ház földelve van, és így a porszemcsék az elektrosztatikus erőtér hatására is, az ív külső fal felé áramlanak és nem lépnek át a zsalus lapátkoszorú által alkotott félköralapú hengerfelület belső részébe, a tisztagáztérbe. A gerjesztett résznek a feszültségforráshoz történő kapcsolódására a 7 csatlakozás, a ház-rész földelésére a 8 csatlakozás utal. A fent leírtak szerint tehát az 1 nyíláson belépő poros gázoikban levő por a mechanikus centrifugális erők és az elektrosztatikus térerő együttes hatására a lapátkoszorún kívül marad, míg a gá-